Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - HALÁSZ PÉTER: Székelyek migrációja Moldvában

dőket, iparosokat, előjárókat érintette, miáltal ezekben a századokban erőteljesen megcsonkult az etelközi magyarság társadalma. A moldvai magyarokat fizikailag pusztító erőkhöz járult etnikai másodrendűségükből, anyanyelvű papok hiány miatti lelki gondozatlanságukból, és deformált társadalmi szerkezetükből eredő - ma így mondanánk: halmozottan hátrányos helyzetük. Emiatt a katolikus magyarok létszáma - a migrációs egyenleget mutató számsor szerint - a XVI-XVIII. század során csaknem tizedére csökkent

4 Időpont A r.kat. lakosok száma, fő XVI. sz. eleje 20-25000 1591 Kb. 15 000 1646 5577 1696 2799 1744 5500 1807 21 307 MOLDVA MAGYAR NÉPESSÉGÉNEK MÁSODIK BETELEPÜLÉSE A XVII. század végi 2799 fős létszám a moldvai magyarság megmaradási esélyeinek mélypontja volt. Ez a mai viszonyok között egy átlagos nagyságú település létszáma, de akkor sem jelenthetett sokkal többet tízfalunyi katolikus magyarnál. Persze lehet, hogy rosszul számolták őket, lehet, hogy kétszer annyian lehettek. De akkor is olyan demográfiai gödör, ahonnan belső erőforrásból már aligha lehetett kikapaszkodni. Mutatja ezt, hogy még 50 esztendő múlva sem tudták lélekszámukat megkétszerezni, ami a moldvai magyarok körében biológiai letargia jele. Aligha túlzás tehát, ha úgy gondoljuk, hogy a madéfalvi veszedelem nyomán kapott „vérátömlesztés" nélkül ma aligha lenne Moldvában magyar ember, de talán még katolikus sem. Ebből a szempontból aligha becsülhetjük túl a Siculicidium jelentőségét, a véráldozat előnyös következményét. Tudjuk, hogy minden szaporodás, még a legegészségesebb szülés is - véráldozattal jár. Hiszen a székelység akkor és ott, az 1764. január 6-án hajnalban eldördülő ágyúszóban, a véres székelymészárlás közepette szülte meg a később bukovinainak nevezett népcsoportját, amiből bőven jutott emberanyag a moldvai magyarság felélesztéséhez is. A sortüzet vezénylő osztrák tisztek nem is gondolták volna, hogy végső soron jót tettek a székelyseggel, azzal a tűzparanccsal. Mert az áldozatok és a menekültek elpusztultak és szenvedtek ugyan, de a székelység erkölcsi erőt merített ebből a próbatételből, a 4 TÁNCZOS Vilmos, 1999. 11. 314