Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - HALÁSZ PÉTER: Székelyek migrációja Moldvában
HALÁSZ PÉTER SZÉKELYEK MIGRÁCIÓJA MOLDVÁBAN Amikor a magyarságnak Moldvában, vagyis az egykori Etelközben történt különböző jellegű és irányú közösségi mozgásával, vándorlásával foglalkozunk, a lakóhely-változtatásnak többféle irányával és számos indítékával találkozunk. Ennek a csaknem évezredes, óriási térségeken zajló, nem egyszer véresen tragikus, máskor inkább lappangva, a fű alatt történő vándorlások, menekülések, költözködések időről időre az egész térség népességét átformálták, ugyanis a különböző népek és népcsoportok eltérő utánpótlással rendelkeztek. Ebben a - Gunda Béla szavaival szólva - nagy népi kohóban a magyarság csak az egyik, bár korántsem jelentéktelen adalékanyag szerepét játszotta, a székelyek pedig a folyamatoknak csupán egy - de számunkra igen fontos - részében vettek részt. A következőkben elsősorban a székelyek szerepét próbálom felvázolni moldvai magyarok külső és belső népmozgásában. Iránya és tartalma szerint ismerünk Nyugatról a Kárpátokon át kelet, valamint Keletről Nyugat felé tartó népmozgásokat, továbbá különböző irányú és indítékú belső migrációs folyamatokat. Terjedelmi kötöttségek miatt valamennyi, a tengeri áramlatokhoz hasonlatos népmozgásra nem lehet kitérni, ezért - a képnél maradva - inkább csak a nagyobb hullámokról igyekszem vázlatot készíteni. A MAGYAR NÉPESSÉGÉNEK BETELEPÜLÉSE MOLDVÁBA Ma még bizonyíthatatlan, hogy a IX. század nagy, számunkra a honfoglalást jelentő népmozgásai során maradtak-e magyar néptöredékek az Etelközben. Részletesen feltárt, hozzáférhető és érdemleges régészeti anyag hiányában ezt ma még nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni. De ha maradtak is a IX-X. században magyarok Moldvában, igen kétséges, hogy túlélték volna a három évszázad alatt bekövetkező besenyő- kun- és tatárjárásokat, s önálló identitású etnikumként megélték a megkeresztelt kunok számára létrehozott első moldvai katolikus püspökséget. így a moldvai magyarság történelmének kezdeteivel kapcsolatosan csakis migrációról beszélhetünk: betelepítéssel, betelepüléssel, bemeneküléssel kerültek mai lakóhelyükre. A magyar ember ugyanis Erdélyből Magyarországra kijön, Moldvába bemegy. Ahogy Erdélyből Magyarországra kijött annak idején Pázmány Péter tanácsa ellenére - Bethlen Gábor, vagy mint az ének mondja:
