Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FÜVESSY ANIKÓ: A füredi nyereg és elterjedése
Az igen igényes, domború faragású példányok zömének lelőhelye a Kiskunság, Kecskemét környéke, illetve a Dél-Alföld, mely egy itteni készítőközpont meglétét bizonyítja. Ez a központ Kiskunhalas lehet, melyre a város nevének beütött rövidített változata utal. 17 Birodalmi- és országcímeres példányok mellett virágos és gránátalmás kápakanál-variánsok utalnak egy két-, esetleg három generációt átfogó mühelycsoportra. (2. kép). Egyes darabjai vélhetően a huszárság révén nagyobb távolságra is eljutottak (Bakony-hegység, Keszegfalva, a Késmárk melletti Toporc - Toporec). Az egyes lelőhelyek környezetében előforduló azonos típusú díszítmények regionális műhelyeket sejtetnek. Ilyen kisebb központ lehetett Hajdúböszörmény és Debrecen. Az itteni nyergeknél feltűnő a kápakanál beütött, pirossal színezett egyszerű rozettája, bár ezt a könnyen kivitelezhető variánst egymással párhuzamosan más központok is készíthették. A konkrétan Tiszafüredhez köthető darabok közül a Kuli-család motívumkincsét lehetett csak műhelykörhöz köthetően azonosítani, motívumfejlődését elemezni, melyet leginkább a nyeregszárny díszes vésett indás díszítése és a kápakanalak palmettás ornamentikája jellemez (3-4 . kép). Az eddig feldolgozott adatok arra utalnak, hogy katonai jelentőségét elvesztő fanyergeink egy része új tulajdonoshoz került. A szépen megmunkált, éppen ezért nagyobb megbecsülést élvező nyergek keltették fel a vásárlók, majd a gyűjtők figyelmét. A jóval nagyobb számban készített díszítetlen példányok lomtalanításnak estek áldozatul, viszonylag kevés ilyen darab került múzeumi gyűjteményekbe. A térkép elsősorban a nem katonai célra használt nyergek továbbélésének területét tudta feltárni. Itt kell megjegyezni, hogy a XVIII. század végén, s vélhetően korábban, de később is bevett gyakorlat volt, hogy ha nem állt elegendő nyereg a hadba állítottak részére, akkor a környék falvaiból limitált áron szerezték be. Erre Jászalsószentgyörgyről is van adatunk, ahol még a tulajdonos tulajdonjegyét, a nyereg becsült értékét is feljegyezték. 18 Joggal feltételezhetjük, hogy ha több díszítetlen nyerget vonhattunk volna be vizsgálatunkba, sokkal árnyaltabb képet mutatna térképünk. Térképünk Keszegfalva kivételével csak a mai Magyarország területén gyűjtött nyergeket szemlélteti. Alaposabb kutatómunkára az OTKA-támogatás ellenére a Kárpát-medencében kellő anyagi forrás és idő hiányában nem kerülhet sor. A történeti Magyarország mai határokon kívüli folyamatban lévő tanulmányozása ugyan már eddig is szép anyagot tárt fel, de teljes területet nem érinthet, térképezése ezért félrevezethető. A vizsgálatok ennek ellenére tanulságosaknak tekinthetők, mert egy köznapi használatból kikopó tárgytípus másodlagos továbbélésének területi behatárolására tesznek kísérletet. 17 FÜVESSY Anikó, 2004. 18 SzML Jászalsószentgyörgy Kr. A Capsa Fasc. 3.No. 39.
