Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FRISNYÁK SÁNDOR: Ősi vásárvárosok az Alföld és Felső-Magyarország határán

FRISNYÁK SÁNDOR ÖSI VÁSÁRVÁROSOK AZ ALFÖLD ÉS FELSŐ-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN A KÁRPÁT-MEDENCE VÁSÁRVONALAI A különböző természeti és termelés-jellegű területek érintkező vonalát vásárvonalnak nevezzük (Cholnoky J. 1915). A történelmi Magyarország vásárvonalai a medencerendszer és a hegységkeret határán alakultak ki. A földrajz és néprajz kutatói a vásárvonal helyett gyakran a vásárövezet fogalmát használják, mivel a gazdasági tájhatár átmeneti jellegű területsáv (Bulla B. - Mendöl T. 1947, Dankó I. 1992, Prinz Gy. et al. 1938, Viga Gy. 1990). A vásárövezet nem elválasztó zóna, hanem összekötő kapocs a szomszédos gazdasági régiók között. A vásárvonal struktúra-formáló és integráló tényező: alapvető szerepe volt abban, hogy a medencerendszer és a kárpáti hegységkeret működőképes gazdasági egységgé szerveződjön. A vásárvonal a társadalmi-gazdasági aktivitás alapján gazdasági erővonalként is értelmezhető. A Kárpát-medence centripetális vízrajzi hálózata sok helyen metszi a vásárvonalat. A metszéspontok a természetes útvonalak olyan völgykijáratai, ahol vásárhelyek létesültek. A vásárvárosok jelentőségét a vonzás- és ellátó-területük kiterjedése, népességszáma és fejlettsége befolyásolja. A piachelyek a lokális és mikroregionális, a piacközpontok (vásárvárosok) egyrészt a városkörnyék, másrészt a régiók közötti árucsereforgalmat bonyolítják le. A kereskedelmi tevékenységen kívül még más - termelő és szolgáltató - szerepkörrel is rendelkeznek, tehát multifunkcionális települések. A gazdasági térszerveződés folyamatában egyes vásárvárosok (pl. Pest-Buda, Pozsony, Nagyvárad, Kolozsvár, stb.), mint növekedési és innovációs központok az ország munkaföldrajzának meghatározó tényezői voltak. A piachelyek és piacközpontok már a középkorban a Kárpát-medence humanizációja (benépesítése és gazdasági birtokbavétele) után - kialakultak. A geopolitikai változások, például a török terjeszkedés és a végvári harcok átformálták az alföldperemi vásárvárosok hierarchia-rendjét és gazdasági kapcsolathálóját. A XVIII. században, a gazdasági élet reorganizációja helyreállította a vásároshelyek és -központok régi szerepkörét, a súlypontok azonban többször is átrendeződtek. A XVIII-XIX. században az időszakos vásártartás mellett/ vagy helyett jelleg-meghatározóvá vált az állandó jellegű városi kereskedelem.