Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében

Az exporttételek nagysága e két fajból ugyanis negatívan korrelált, mert amikor csökkent az alma eladás, több szilva kelt el a nemzetközi piacokon (is). 1949-ben az alma, szilva és kajszibarack 30 ezer tonnányi exportja kivételes évnek minősíthető; az almaexport azóta aránytalanul nagy mértékben részesedik a teljes gyümölcs kivitelből.

112 Különösen élenjárt a Három város, Kecskemét (3. táblázat), Nagykőrös és valamivel szerényebb mértékben Cegléd. Úgy tűnik, ez az aránytalanág változatlanul megmaradt a kivitelünkben; amely azért sem kedvező, mert a csonthéjasok nagymértékű fajtaváltása ellenére sem tudott előretörni, s ezekkel együtt a nyári gyümölcsök további leértékelődése sem tudott megállni. Az aszalványok, igényes gyümölcskonzervek, gyümölcslevek, szörpök, ivólevek és édesített termékek mégis reményt adnak arra, hogy a magyar gyümölcs versenyben marad, illetőleg újabb pozíciókat szerez ismét az európai és a világkereskedelemben.

113 A megváltozott hazai politikai és gazdasági, valamint nemzetközi helyzet az eddigi gyümölcstermesztési ágazatunk, feldolgozásunk és értékesítési rendszerünk újjáalakítását kívánná - a birtokviszonyok rendezésével együtt; amíg nem késő. 112 Cselőteiné Varga M. 1974. Hazánk gyümölcs-szükséglete, -termelése és -értékesítése, in: Gyúró F. (szerk.) A gyüm. term, alapjai 40-110. 113 Beke 1942. 1-36.