Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében

nyek gyűjtése céljából is megmaradtak, tehát a sárközi falvakban, Dunnaföldvárra, esetleg Esztergom térségébe.

71 Akik sokallták a szállítás költségeit, lovakkal, olykor emberi erővel vontatták a csónakokat, „...különösen a gyümölcsfákkal borított kertek áldás dúsak Dunaszekcső lakóira nézve. Evenként több ezer forintra ment: pénz adatik el részint az ország fővárosában, Pesten, részint Baján és más városokban a Szigetben termesztett különféle nevű alma, körtvély, szilva az itteni lakók által." (Vasvári György)

72 A múlt századi angol utazók szintén élénk gyümölcspiacokról tudósítottak hazánk területén. Mint említettük, a közgazdasági, központok piacai igen fontosak, sőt meghatározók voltak. Akadtak azonban olyan helyek is, ahol a gyümölcstermelésnek szinte semmilyen formája nem alakulhatott ki. Ezeket, főleg az utóbbi évtizedekben, szívesen keresik fel az őstermelők, mert portékáikért jobb árat kapnak. Békéscsaba, Kaposvár, Szombathely, Veszprém, Szolnok megyeszékhelyek ugyan, de e városokban a gyümölcstermesztésnek alig van hagyománya, a lakossági szükséglet viszont egyre nő, illetve a választékosság irányában szélesedik.

73 Egyébként piacos helyekről a XVIII. sz.-tól van hiteles forrásanyag.

74 A XIX. sz. elején 743 vásártartási joggal rendelkező város, mezőváros közül 532 helyiség volt méltó.

75 A Kárpát-medence földrajzilag zárt egység, kivétel a Maroson túli és a Duna meghatározott részén kialakított határőrvidék. Csak 158 település tartott fenn határon kívüli piaci kapcsolatot.

76 A források szerint német,

77 olasz,

78 majd görög és délszláv,

79 s végül zsidó

80 kereskedők foglalkoztak gyümölcsértékesítéssel. A földrajzi és közlekedési meghatározottságnak kiemelkedő szerepe van. 1715-1828 között a piacközpontok nagysága, hálózati rendszere jelentősen változott,

81 ami a népességszám, az infrastrukturális változás és egyéb tényezők számlájára írandó. 5-féle piacközpont kategóriát állapítottak meg, ezeket jellemezték.

82 71 uo. 53-158. 72 id. Surányi 1992. 79. 73 Prinz Gy. Teleki P. é.n. 362. és 363. o. ábrái 74 Bácskai V. - Nagy L. 1984. Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. 29. 75 uo. 30. 76 uo. 61. 77 Zolnay 1977. 316. 78 Bácskai V. 1988. Városok és városi társadalom a XIX. század elején. 15-106. 79 Iványi-Szabó T. 1991. Kecskemét gazdasága és társadalma... 114-115. 80 Erdei F. (1937) 1977. Futóhomok 130. 81 uo. 66-88. 82 uo. 136-150.