Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében
Zsigmond országjárása során pontos leírást adott a piaci forgalomról 59 s ezzel megegyezik szinte tartalmában is, Erdei szociográfiai elemzése. 60 yr A kecskeméti városháza szép előcsarnokában van egy mintakollekció a város határában termett gyümölcsökből. Üveg alatt van, viaszból készítve, csalódásig hű. A téli hónapokban ennyi képviseli a városban a gyümölcskultúrát az idegen számára. Meg persze a vendéglátó gazdáknál az asztalokon a gyümölcskosár, rakva mai szőlővel, alatta almával. A világ legjobb gyümölcse. A kanadai alma ízetlen húsa hol marad e mellett a leves, illatos, zamatos magyar gyümölcs mellett. S ebből a felséges hazai termésből Kecskemét 1930-ban 256 vagon szőlőt, 113 vagon barackot és 202 vagon almát küldött külföldre. 1931-ben 221 vagon szőlőt, 165 vagon barackot és 240 vagon almát. Azonkívül fenti három vezérgyümölcsön kívül ebben az utolsó évben, 1931-ben, kiszállítottak még 670 vagon szilvát, 379 vagon uborkát, 170 vagon cseresznyét és meggyet, 81 vagon zöldpaprikát, 57 vagon salátát és kelkáposztát, 14 vagon földiepret és 1 vagon körtét. Összesen 2292 vagon gyümölcsöt és zöldségfélét és 168 vagon húsfélét szállítottak el Kecskemétről 1931-ben. Ebből Ausztria fogyasztott el 860 vagont Németország 745 vagont, Csehszlovákia 62 vagont, Anglia 61 vagont, és Lengyelország 55 vagon kecskeméti gyümölcsöt. ...Kecskeméten valósággá lett a mese szép szava, a szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma. Valóban a Hesperidák kertje ez a határ" Gyümölcspiaca a nyári gyümölcsök kereskedelmében meghatározónak számított, egyben irányadó is volt a fajtahasználatban (például a rózsabarack, a magyar kajszi, a vörös szilva, a kelebiai cseresznye, a vajalma vagy az árpával érő körte népszerűsítésével). Kecskemét egyébként átmenetet képez a közigazgatási székhely, mint piacos hely és a termőtáji központ piactípusa között. így ott a nagybani viszonteladások sem számítottak ritkaságnak. A régi, legendás sárgabarack hegyek a kofák előtti gyékényen a biztonságos termesztésbál származó árubőséget bizonyítják. 61 A biodiverzitás fogalmának elterjesztésben pedig Weöres Sándor kevéssé ismert verse tudománytörténeti jelentőségű. 62 59 Móricz Zs. 1932. Szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma. in: Riportok II. 1990. 118. 60 Erdei (1937) 1977. 85, 87, 89 és 125-127. 61 Bende i.m. 78-80. és Szabó K. i.m. 50. 62 Weöres S. Kecskeméti piacon: „Kecskeméti piacon / almát árul hét asszony. / Egyiké piros, / másiké csikós, / harmadiké cirmos, / negyediké pettyes, / ötödiké zöld, de édes / hatodiké sem közönséges, / hetediké olyan fajta / aranyalma, / hogy aki azt megeszi, / lányságát vagy legénységét / már nem soká élvezi." in: Homok-haza 1998. 71.
