Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - V. SZÉKELY GYÖRGY: A kun szállásterületek pénzforgalma a középkorban

V. SZÉKELY GYÖRGY A KUN SZÁLLÁSTERÜLETEK PÉNZFORGALMA A KÖZÉPKORBAN Az 1240-es években a Magyar Királyság területére beköltöző kunság egy tel­jesen új társadalmi és gazdasági környezetbe került. A Magyarországra történt áttelepülés során, ha nem is szakadtak meg teljesen, de jelentősen átrendeződtek a korábbi kereskedelmi kapcsolatok és az új jövevények megváltozott gazdasági körülmények között egy más, a korábbitól jórészt eltérő pénzforgalmi viszonyok­kal találták szembe magukat. A kunok által megszállt Duna-Tisza közi területen a mongol pusztítás előtt sű­rűbb településhálózat létezett, az itt élő lakosság egyre jobban bekapcsolódott az árutermelő gazdálkodásba, a kereskedelembe és a pénzforgalomba. 1 Ennek egy­értelmű bizonyítékai a tatárjárás idején elpusztult falvakban vagy azok közelében előkerült pénzleletek, melyek sora Ladánybenétől Öttömösig átszeli a Homokhát­ságot, a kunok későbbi szálláshelyét. 2 A kun szállásterületek középkori pénzforgalmáról meglehetősen kevés forrás­anyaggal és adattal rendelkezünk. A kunok pénzhasználatáról, az itt forgó pén­zekről alapvetően három forrásból nyerhetünk adatokat: 1. A korai kun temetkezések pénzmellékletei és a kun szállástemetők éremanyaga 2. A kun szállásterületeken előkerült érem- és kincsleletek 3. A kun településekről származó éremanyag PÉNZMELLÉKLETES KORAI KUN TEMETKEZÉSEK Időben legkorábbiak a korai kun temetkezésekből származó éremmellékletek, a halotti obulusok. Annak ellenére, hogy az utóbbi két évszázad során számos ilyen gazdag mellékletű korai kun temetkezés anyaga vált ismertté, pénzmellék­let csupán kis részükben fordult elő, ezek közül sem minden esetben értékelhető formában fennmaradt leírással. Az első ilyen — pénzmellékletet is tartalmazó - sír a XIX. század elején az akkor Kiskunmajsához tartozó Kígyóspusztán került elő. A kutatás által II. szá­1 V. SZÉKELY György, 2000. 153-159.; V. SZÉKELY György, 2002. 51-53. 2 V. SZÉKELY György, 1984. 253-254.

Next

/
Oldalképek
Tartalom