Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - V. SZÉKELY GYÖRGY: A kun szállásterületek pénzforgalma a középkorban

V. SZÉKELY GYÖRGY A KUN SZÁLLÁSTERÜLETEK PÉNZFORGALMA A KÖZÉPKORBAN Az 1240-es években a Magyar Királyság területére beköltöző kunság egy teljesen új társadalmi és gazdasági környezetbe került. A Magyarországra történt áttelepülés során, ha nem is szakadtak meg teljesen, de jelentősen átrendeződtek a korábbi kereskedelmi kapcsolatok és az új jövevények megváltozott gazdasági körülmények között egy más, a korábbitól jórészt eltérő pénzforgalmi viszonyokkal találták szembe magukat. A kunok által megszállt Duna-Tisza közi területen a mongol pusztítás előtt sűrűbb településhálózat létezett, az itt élő lakosság egyre jobban bekapcsolódott az árutermelő gazdálkodásba, a kereskedelembe és a pénzforgalomba.

1 Ennek egyértelmű bizonyítékai a tatárjárás idején elpusztult falvakban vagy azok közelében előkerült pénzleletek, melyek sora Ladánybenétől Öttömösig átszeli a Homokhátságot, a kunok későbbi szálláshelyét.

2 A kun szállásterületek középkori pénzforgalmáról meglehetősen kevés forrásanyaggal és adattal rendelkezünk. A kunok pénzhasználatáról, az itt forgó pénzekről alapvetően három forrásból nyerhetünk adatokat: 1. A korai kun temetkezések pénzmellékletei és a kun szállástemetők éremanyaga 2. A kun szállásterületeken előkerült érem- és kincsleletek 3. A kun településekről származó éremanyag PÉNZMELLÉKLETES KORAI KUN TEMETKEZÉSEK Időben legkorábbiak a korai kun temetkezésekből származó éremmellékletek, a halotti obulusok. Annak ellenére, hogy az utóbbi két évszázad során számos ilyen gazdag mellékletű korai kun temetkezés anyaga vált ismertté, pénzmelléklet csupán kis részükben fordult elő, ezek közül sem minden esetben értékelhető formában fennmaradt leírással. Az első ilyen — pénzmellékletet is tartalmazó - sír a XIX. század elején az akkor Kiskunmajsához tartozó Kígyóspusztán került elő. A kutatás által II. szá1 V. SZÉKELY György, 2000. 153-159.; V. SZÉKELY György, 2002. 51-53. 2 V. SZÉKELY György, 1984. 253-254.