Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FODOR ISTVÁN: Prémkereskedelem, művészet, hitvilág (Kereskedelem és hatása őseink korában)

vészét újítása, mint azt korábban László Gyula vélte,

132 hiszen ez a szerkesztési mód fellelhető a jóval korábbi iráni művészetben

133 és a szogdiai falfreskókon is.

134 Mindez azonban nem jelenti azt, hogy X. századi művészetünk szinte kizárólag szogdiai elemekből építkezett volna, hiszen felismerhetjük például a szogdiaival erősen rokon közép-ázsiai ötvösség számos jellemvonását is.

135 Azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a VIII-IX. században keleten még csak egyes elemeit ismerhetjük fel honfoglalónk művészetének, hiszen az egészen sajátságos, semmi mással nem azonos, egyedi arculatát minden bizonnyal csak a Kárpát-medencében nyerte el. Szakirodalmunkban először László Gyula vetette fel, hogy a „keleti" vagy „szaszanída" jelzővel illetett ezüst edények között esetleg magyar mester által készített darabok is lehetnek. Kolzsvári Márton és György prágai Szent Györgyszobrának lószerszámzatát vizsgálva jutott arra a feltevésre, hogy az utemilszki ezüsttál talán magyar munka lehet s még a honfoglalás előtt készülhetett.

136 A kitűnő szemű kutató máig ható érvénnyel mutatta ki, hogy e tál semmiképpen nem az iráni, közép-ázsiai vagy bizánci műhelyek terméke, hanem valamelyik korabeli steppei nép mesterei készíthették. (19. kép.) Ugyancsak ebben a dolgozatában annak a feltevésének is hangot adott, hogy a keleti ezüstök más darabjai is esetleg magyar készítmények lehetnek. Jó tíz évvel később, a honfoglalás kori íjtegezek csont záró lemezeinek vizsgálata kapcsán tért vissza ismét az utemilszki tál kérdésére, igaz, csupán egyetlen rövid megjegyzés erejéig. A kenézlői 39. sír csontlemezét ugyanis szép mintázatú palmettaháló ékesíti, amelyet szegély keretez. E keretdísz pontosan megegyezik a nevezett tálon lévő ló farmatringjának díszítésével. Még ennél is fontosabb, hogy ugyanezt a mintát látjuk a tarcali és eperjeskei 132 LÁSZLÓ 1970, 66. 133 LELEKOV 1976, 129. 134 FODOR 1979, 67. 135 DARKEVICS 1976, 87-100. - Az elmondottak vonatkoznak Mesterházy Károly azon megjegyzésére, hogy B. I. Marsak és én eltúloztuk a szogdiai művészet hatását honfoglalás kori művészetünk kialakulására, sőt eleve téves úton jártunk. Ld. MESTERHÁZY 1998, 148. - Meg kell jegyeznem, hogy a szerző azon ötlete, amely szerint e folyamatra a döntő hatást az Abbaszidák korának iraki művészete tette, számomra teljesen elfogadhatatlan. (MESTERHÁZY 1997, 414-416; 1998, 157-159.) Sajnos, a szerző nem sorakoztatta fel azokat az arab fémművességi emlékeket, amelyek feltevését alátámasztották volna, továbbá nem tisztázta az állítólagos iraki arab hatás történelmi körülményeit sem. Hogyan hatott e távoli terület művészete őseinkre? Csak nem mentek el kézműveseik a bagdadi kalifa háremébe arabeszkeket rajzolgatni? 136 LÁSZLÓ 1943, 159