Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FODOR ISTVÁN: Prémkereskedelem, művészet, hitvilág (Kereskedelem és hatása őseink korában)

Jura népének a bolgárok kitűnő minőségű arab kardpengéket is szállítanak cobolyprémekért cserébe, amiből a kereskedők „nagy haszonra tesznek szert."

55 (Ezekből az acélpengékből a sarkvidék lakói szigonyt készítettek.) Nem kétséges, hogy a bolgárok északi kereskedelmi partnerei zömmel a mai obi-ugorok (vogulok és osztjákok), valamint a permi finnugorok elődei voltak. Jevgenyij Kazakov nemrég alapos dolgozatban vizsgálta meg a volgai bolgár prémkereskedelem kérdését. Következtetése szerint e közvetítő kereskedelem történetét három nagyobb korszakra oszthatjuk. Az első korszakba a IX-X. századi kereskedelem tartozik, amikor a bolgárok főként csupán közvetítők, bolgár árúkat ekkor még csak igen keveset szállítottak az északi népekhez, mivel kézműiparuk ekkor még meglehetősen fejletlen volt, nem voltak városaik. A második korszak a X. század végétől nagyjából a XI. század végéig tartott. Ez a bolgár kézműipar és kereskedelem virágkora, ekkor alakultak ki városaik (Biljár, Szuvár, Bulgár) s a bolgárok kezükben tartották a volgai és a kámai kereskedelmi utat, aktív részesei a távolsági kereskedelemnek is. Ebben az időszakban igen sok árujuk került a közeli s távoli piacokra. Ezeknek az árúknak a jellegéről kitűnő tájékoztatást adnak az egykori bolgár településeken (városokban és nagyobb falvakban) előkerült tárgyak: viseleti darabok, ékítmények, az övek és lószerszámok díszei és egyebek.

56 (Minden bizonnyal ekkor jártak kereskedőik Közép-Európában, többek közt hazánkban is, amiről Anonymus tudósít.) A XI. század végétől (1088-tól) az 1236-os tatár invázióig tart a harmadik korszak, amelyet az orosz fejedelemségekkel való kereskedelmi háborúk fémjeleznek amelyek következtében a bolgárok elveszítik a nyugatra vivő kereskedelmi utak fölötti ellenőrzést.

57 Emiatt jelentősen felértékelődik a bolgárok számára az északi prémkereskedelem, nyilvánvalóan igyekeznek fokozni a prémes állatok vadászatát, növelik a meghódított népek prémadóját, s ekkoriban telepednek ki a Káma-vidékre bolgár telepesek. Nyilvánvalóan növekedett a bolgár árúk aránya is a prémkereskedelemben. A tatár hódítással új korszak kezdődik, bár a prémkereskedelem nem szünetel az Arany Horda időszakában sem, majd csak ennek meggyengülésével, a XIV. századtól kerül új kezekbe e fontos kereskedelmi ágazat, amikor az orosz fejedelemségek (elsősorban a novgorodi) veszik kézhez e jövedelmező foglalkozást..

58 55 Uo. 47-48. - A hatalmas fáról és a rajta lévő madárról írott sorok bizonyára arra utalnak, hogy az arab utazó hallott az északi népek hitvilágában élő világfa, vagy életfaképzetről s arról, hogy e csodás fa csúcsán az „ég madara," a sas ül. Az obi-ugoroknál e madár neve Kars. Ld. CSERNYECOV 1947, 119-125. Közismert, hogy a madaras csúcsú világfa képzete népünk hiedelmeiben is élt az ősidőktől egészen a múlt századig. Vö. FODOR 2005, 12-15, a korábbi szakirodalom feltüntetésével. 56 Ld. KAZAKOV 1991; 2000. Vö. PUTY. 57 Az orosz-bolgár hadjáratokról ld. SZMIRNOV 1851, 43-49; FODOR 1982, 57. 58 KAZAKOV 2001.