Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SILLING LÉDA: Zombor, a Nyugat-Bácska piacközpontja

6. BEFEJEZÉS Zombor vonzáskörzete az említettek alapján igen tág. A mostani országból nem csupán a Nyugat-Bácskából de egészen a déli községekből is vonz árusokat a jobb megélhetés, vagy egyáltalán a megélhetés reményében. A valamikori Jugoszlávia részekre bomlásával a környéken élők piactere beszűkült, ezért sokan kényszerültek közelebbi piacokra. Zomborban ettől kezdve lettek mindennaposak a nagy piacok. Ehhez alkalmazkodva változtak a városiak vásárlási szokásai is. Mivel minden nap kijöhetnek friss zöldségért, vagy télen száraz élelemrét (hagyma, krumpli, bab), nem tartják már szükségesnek a téli raktározást. A falusiak sokszor még befőzött paradicsomot, savanyított uborkát, káposztát, paprikát, lekvárt is hoznak magukkal eladásra. Ezért a napi piaci forgalom is jócskán lecsökkent. Kevesebb termény kerül eladásra a régi jobb piaci napokon, így kevesebb pénz kerül a családi kasszákba. Az árusoknak is alkalmazkodniuk kellett ehhez a folyamathoz. Primőráru termelő vállalatoktól vagy fóliában, nagy mennyiséget termelő magánszemélyektől szerzik be ma már a korai zöldségféléket, hogy lépést tudjanak tartani az igényekkel, és hogy jövedelemre tehessenek szert, megélhessenek. Ez a folyamat a kisebb földterületek parlagon maradásához vezet, még úgy is, hogy ma a piaci árusításhoz és a padok éves bérletéhez termelői igazolvány szükséges. A változó igények, körülmények és feltételek egy új piacozó életmód kialakulásához vezettek. ADATKÖZLŐK Antalovics József (1960) Bazsantikné Tatai Borbála (1934) Buják István (1947) Bujákné Kajári Katalin (1950) Gauderné Bazsantik Anna (1959) Guzsvány István (1966) Janovicsné Molnár Anna (1944) Janovics József (1961) Makk István (1942)