Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
A magyar nemzeti múlt jegyében - újabb történeti kompozíciók
A központi motívum mellett Hunyadi János jobboldali párjaként elsőként a szintén kivont kardot tartó, lovon ülő Zrínyi Miklós ismerhető fel, mögötte Verancsics Antal esztergomi érsek, valamint Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király látható, az előtérben pedig Pázmány Péter az Igazságra vezető kalauzt tartja. Az Itáliában tanult magyar méltóságokat képviselik, míg a háttérben a magyar tanulók kedvelt iskoláinak helyszínei, Bologna, Ferrara és Padova szerepelnek. Ezt követően az egész kompozíció legmagasabban ábrázolt alakja tűnik fel: a trónszéken ülő XI. Ince pápa áldást oszt. Körülötte a kísérő figurákon kívül - köztük maga a festő - olyan történelmi személyiségek szerepelnek, akik a törökök kiverésében nagy szerepet játszottak. Középen egyedül áll Michèle D. Arti, aki Buda ostrománál esett áll. Kicsit takarásban látható Marco d. Aviano kapucinus szerzetes, Bécs egyik lelkes felszabadítója. Az előtérben pedig Savoyai Eugénnak mutatja Buda ostromának tervét a korlátra támaszkodó Marsigli olasz hadimérnök. Katonai, de mégis parádésnak ható öltözetük éles ellentétben van a tőlük nem messze látható, fekete reverendás pannonhalmi bencés tanár ruházatával. Közöttük helyezte el a festő a negyvennyolcas idők olasz kapcsolatainak képviselőit: középen Kossuth Lajos fog kezet Monti ezredessel, a magyarországi olasz légió parancsnokával, míg a háttérben Tüköry csatája látható az Ammiraglio hídon. Ez Jeges Ernő egyik kedves témája lehetett, hiszen többször is megfestette a hídon harcoló katonákat. A háttérben Palermo és a Monte Pellegrino látszik. Majd a zárójelenet következik: „középen áll Serédi Jusztinián, a híres egyházjogász, aki az első világháború idején a római bencésrendházban írta meg a legújabb katolikus egyházjogot, a falképen éppen ennek a műnek, a Codex Juris Canonici-nek egy példányát tartja kezében" 166 . Előtte gróf Teleki Pál fog kezet Kelemen Krizosztom apáttal. Az előtérben a gimnázium első igazgatója, Kovács Arisztid Jenő egy kisfiút vezet, a baloldali Gellért és Imre herceg jobboldali párjaként. Az egész kompozíciót egy zászlót tartó bencés szerzetes, feltételezhetően Esztergályos János Tibor, az intézmény egyik akkori tanárának alakja zárja. A háttérben a római Magyar Akadémia, a Palazzo Falconieri és a régi Pannonhalmához épült új gimnázium látszik. A szekkó megtekintése ugyanakkor nemcsak távolról kelt kellemes benyomást, hanem közelről is, hiszen ekkor tűnik igazán szembe, hogy a művész kontúrokkal vette körül az alakokat és a motívumokat. A kontúrok megrajzolása történt először, és utána kezdett neki a mezők kifestésének. Ábrázolásmódjára az is jellemző, hogy a háttér színezése sokkal visszafogottabb mint az előtéré. A művet a pannonhalmi gimnázium felavatásával együtt, ünnepélyes keretek között adták át 1943-ban.' 67 Bologna, Ferrara, Mantova, a pannonhalmi szekkó részlete, 1943 Savoyai Eugén és Marsigli olasz hadmérnök, a pannonhalmi szekkó részlete, 1943 166 Kenessey Péter. Pannonhalmán felavatják teleki Pál gimnáziumát. K.M. 1943. szeptember 24. 3. o. 167 uo. Meg kell jegyezni, hogy a mű jelzetében az 1942. év szerepel, a vázlata azonban 1943-ra datált. (MNG Ltsz. 7089, jelzete: j.I. Jeges Ernő - Budapest 1943.) A Szentendrei festők Társaságának jegyzökönyvei szerint Jeges Ernő az 1943-as évben nem voltjelen a taggyűlésen vidéki munkája miatt. Ebben az évben más vidéki munkája nem voll. A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai es dokumentumai, i.m. 52. o.
