Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Franciaországi utazás - Párizs, Barbizon

Jeges Ernő Barbizonban munka közben, 1923 Barbizoni táj, 1924 (kat. 91. A kicsi ház mellett kerti asztalok várták a vendégeket. Ennek a helynek Jupiter volt a neve, az ott élő évszázados fa miatt."

63 Egyetlen ma is fellelhető, a korábban említett kisméretű barbizoni olajképét hagyományos téma és dinamikus ábrázolás jellemzi. A festmény egy perspektivikus látkép, középen úttal, és azt kétoldalt szegélyező, a tekintetet távolba vezető fasorral. Az arányokat és a térmélységet a klasszikus barbizoni tájképekre jellemző szénásszekér vagy sétáló figura helyett meglepő módon, de korszerűen egy benzinmotoros gépkocsi érzékelteti. A magasba szökő, dús lombozatú fasorok erőteljes függőleges irányát a köztük haladó út perspektivikusan mélyülő ábrázolása ellenpontozza. A sötét árnyalatú hidegkék, zöld lombok és a világosabb szürkésfehér égbolt kontrasztja az ellenhatásokat tovább növeli. A vastagon felvitt festékréteg, az erőteljes, szinte vibráló ecsetkezelés gazdag, ritmikus felületet hoz létre. Jegesnek ez a barbizoni tájképe minden nosztalgiától mentes, ugyanakkor szenvedéllyel teli tájélményt közvetít. A művész 1940-ig vezetett egy olyan lajstromot/'

4 amely eleinte a művek keletkezésének sorrendjében tartotta számon az eladásokat, a későbbiekben azonban az eladás és a mű készítési idejének megjelölése nélkül folytatódik. Ez a regiszter beszámol a barbizoni képek sorsáról: eszerint Jeges két barbizoni tájképét egy párizsi újságíró vásárolta meg. A Tájkép fával című alkotása szintén párizsi magántulajdonba. Macherini tájképe Jeges hazatérte után itthoni műgyűjtőhöz került, aki később megvásárolta Paál Lászlónak azt a rajzát is, amely Barbizonban bukkant elő, és egy török kereskedő kérésére jutalék ellenében Jeges Ernő értékesítette Párizsban.''

5 A fontainebleu-i Erdőrészietet ugyancsak magyar, egy Tájképet szentendrei műgyűjtő vette meg. Feltételezhetően szintén Barbizonban készülhetett az Erdőrészlet (Erdő mélye) című alkotása, amelyet 1925-ben mutatott be immár itthon, a Szinyei Merse Társaság jubileumi kiállításán.''

6 Egy másik összeírás a következő, feltehetően Barbizonban és annak környékén készült alkotások címeit tartalmazza: Sziklás táj, Tájkép a fontainebleau-i erdőben, Erdei kép Bélával, Hat fenyő, Célyi boglyák, Szárazfatörzs, Macherini falu, Sziklás táj, Cséplés, Kilátó, Erdei kép, Párizsi út, Macherini tájkép, Erdei kép a route de Sullynál, Napsütéses táj (Franchard), Sziklás táj (Franchard) fenyőkkel.''

7 Párizsi tartózkodása során Jeges folytatta a neoklasszicizmus jegyeit viselő művek sorozatát, az Io vázlatát is itt készítette. Emellett tovább foglalkozott a sokalakos kompozíciókkal. A különféle szerkesztésmódok, kivágások lehetséges módozatainak alkalmazása későbbi képein is előtérbe került. Ugyanakkor itt kezdett nagyobb figyelmet szentelni a tájképnek, amely a szentendrei időszak egyik meghatározó műfajává vált. 6 3 Onódi im. 27-28. 64 Jeges-hagyaték 65 Onód im. 28. o. 66 A Szinyei Merse Pál által díjazott művészek kiállítása ötéves munkájukról beszámoló. Nemzeti Szalon, Budapest. 1925. március 15-29. 67 Ez utóbbi kettő tulajdonosaként Adorján Andor van megnevezve a művész feljegyzésében.