Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
vezető, aki szintén hosszú ideig, 1942-ig állt a konyha élén, mindenkinek nagy megelégedésére. (Burróné alkalmazásakor a javadalmazása: ingyen lakás, fűtés, világítás, teljes ellátás és havi 40 K készpénz.) A tápintézet anyagi erőforrásai a következők voltak: a) A szupplikációból befolyt összeg. Régi, évszázados szokás, hogy a diákok közül néhányan (szupplikánsok - általában szegényebb tanulók) a nyári szünidőben gyüjtökörútra mentek és pénzadományokat gyűjtöttek az iskola Alumneuma számára. (Itt jegyezzük meg, hogy más iskolák szupplikánsai részére özv. Deér Józsefné 24 órás szállást tartott fenn és élelmet biztosított, ám csak azoknak, akik igazolvánnyal rendelkeztek és nem a vándordiákoknak.) b) A természetbeni ajándékok (mindenekelőtt élelem). c) A tanulók által befizetett díj. így pl. az 1912/13. tanévben 1003,20 K-át gyűjtöttek össze szupplikáció során, ugyanakkor Kövér Péter mindszenti birtokos 2 zsák burgonyát, Makovinczky Károly 10 liter mákot adományozott. A jó gazdálkodás eredményeként az Alumneum 1914ben 12105,5 K tőkével rendelkezett. Adataink szerint az utolsó szupplikáció a világháború idején, 1917-ben volt, amikor 1354,43 K pénzt és az akkor már sokkal többet érő természetbeni ajándékot gyűjtöttek. Aztán az 1920-as évek elején, rövid időre ismét felújították a szupplikációt. így pl. főpolgármesteri engedéllyel Miklián Gyula VII. osztályos tanuló Budapesten, 1920 nyarán 2286 koronát szupplikált. A térítési díjak a háborús és a háború utáni inflációs években állandóan változtak."" Az 1914/15. tanévben az ebédért és vacsoráért 150 K/év, csak ebédért 100 K/év fizettek a diákok; 1917/18-ban 340 K/év illetve 250 K/év; 1921/22-ben pedig 5000 K/év és 3500 K/év + természetben 5 kg zsír, 10 kg hüvelyes és 20 kg liszt; 1923/24-ben havonta kellett fizetni, mely összeg megegyezett 40 kg búza tőzsdei középértékének, továbbá természetben évi 60 kg kenyérliszt, 40 kg főzeléknek való, 10 kg zsír, 10 kg hüvelyes. A pengő bevezetésével megszilárdult a helyzet: 1926/27-ben 25,-P/év, illetve 17 P/év a díj. Mindezek mellett természetesen köszönettel fogadták az önzetlen ajándékozók természetbeni segítségét. Külön ki kell emelni Perényi Rezsönét, az aszódi ev. kántortanító feleségét, aki igazi evangéliumi alázattal rendszeres terményadományaival járult hozzá a szegény sorsú diákok napi táplálékához. Az 1910-es években a következő ételeket adták az Alumneumban: Ebéd (általában) 2 tál étel (húsleves, főzelék főtt hússal) pecsenye hetente kétszer sült tészta hetente kétszer Vacsora 2 tál étel (húsleves, főzelék feltét nélkül) Az 1920-as években a következő volt az étrend: Ebéd háromszor - leves, főzelék feltéttel kétszer - leves, tészta kétszer - leves, főzelék feltéttel, tészta 1 PMTd 88.15.18. - 1920. aug. 21. jkv. 3 Az alumneum. majd pedig az internátus működésére vonatkozó adatokat az Évkönyvekből merítettük. Ezek folyamatos idézésétől eltekintettünk.