Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
A Bizottság alárendeltségében működött a Fegyelmi Szék , melynek elnöke a GB elnöke, tagjai pedig: hivatalból a mindenkori lelkész, az igazgató és a tanári kar, választás utján a GB tagjai közül 4 fö, jegyző az ephorus. Az 1915/16. tanévben a Fegyelmi Szék így állt fel: elnök Micsinay Emő főgimnáziumi felügyelő, tagok (hivatalból): Chugyik Pál ev. lelkész, dr. Osváth Gedeon igazgató, a főgimnázium tanári kara; (választás útján) Bentsok János, Sárkány Ernő, Sárkány László, Perényi Rezső; jegyző Karádi János a GB jegyzője. A Fegyelmi Szék feladati közé tartozott: mind a tanárok, mind a diákok, általában az iskolával kapcsolatos fegyelmi ügyek kivizsgálása, a döntések előkészítése. 1 A GB feladata és működése nagyon sokrétű, és az iskola életét meghatározó volt. Feladati közé tartozott mindenekelőtt az intézmény zavartalan működésének a biztosítása. Tehát a férőhely megteremtése, az épület állagának megfelelő szinten tartása, a fűtés, a világítás, a tanszerekkel való ellátás, egyszóval a dologi kiadások biztosítása. A Bizottság hirdette meg a megüresedett vagy új tanári állásokat, döntött a pályázatokról, kinevezte a tanárokat, kivéve az állam által fizetett tanszékek tanárait, azokat javaslattal a VKM - hez terjesztette fel. Döntöttek a tandíjak nagyságáról és a mentesség mértékéről. Összegezve: az iskola működésének a feltételeit biztosították. A GB a mindennapi nevelő-oktató-képző munkába nem szólt bele. Az iskola tantestülete pedagógiai kérdésekben teljesen önálló volt. Még az igazgató hat évenkénti megválasztását is a tanári karra bízták, noha a kinevezés a GB jogkörébe tartozott. Ám nem volt rá példa, hogy mást nevezett volna ki a GB, mint akit a tanári kar megválasztott. Az iskolában folyó munkáért az igazgató vezette tantestület volt a felelős. A tanároknak erőiket csak a pedagógiai munkára kellett koncentrálni és legjobb tudásukat kellett nyújtaniuk nap, mint nap. Tulajdonképpen nagyon egyszerű és áttetsző volt akkoriban a gimnázium élete: a feltételeket a Gimnáziumi Bizottság biztosította, a tanári kar végezte (legjobb tudása szerint, pontosan és fegyelmezetten) a pedagógiai munkát, a szülők fizették a tandíjat, mert csak ennek utána tanították a gyermekeket, a diákok meg tanultak, mert, ha ezt nem tették, akkor megbuktatták őket, aminek viszont a szülők nem nagyon örültek, mert bizony a gyermekek taníttatása komoly anyagi áldozatokba került. A GB nagyon aktívan dolgozott, évente átlagban 5-6 ülést tartott. Amikor viszont az iskola a Bányakerülethez került, attól kezdve működése formálissá vált, évente 2-3 alkalommal (1933-tól csak kétszer) tartottak megbeszélést. Működésének részletei az iskola történetét tárgyaló fejezetben kerülnek bemutatásra. A szervezet életében tehát akkor történt változás, amikor a Bányakerület átvette a gimnáziumot a helyi egyháztól. Az 1925/26. tanévben az utolsó helyi Bizottság így állt fel: elnök Micsinay Ernő m. kir. kormánytanácsos; tagok (hivatalból) Chugyik Pál lelkész-esperes, Bentsok János egyházi másodfelügyelő, dr. Osváth Gedeon igazgató, Karádi János ephorus, jegyző; (választás útján) Benkó Mátyás, Boldis István, Bolla Lajos, Haitsch Samu, dr. Haitsch Géza, Hamrák Béla, Krenkó István, Légrády György, 1 Évkönyv 1915/16. 46. 172
