Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Az 1837/38. tanévben Korén a tanulókról összeállított egy sorrendet, azonban ennek összefüggéseit és módszerét nem sikerült megállapítani. Mindenesetre Petőfi Sándor és István öccse hat társával (tehát összesen nyolcan) az 1. helyre kerültek. Érdekes, hogy a S2 első hat tanulója 1. besorolást kapott, az alsóbb osztályokból mindössze Petrovics István Gl és Szánta Pál G2 került az 1. helyre. Egyéni módon állította össze ezt a besorolást Korén, ugyanis voltak olyan tanulók, akik minden tárgyból E osztályzatot kaptak, mégsem kerültek az 1. helyre. így pl. Jankovits Pál Dl a 4., s Horeczky Sámuel Sl pedig csak a 8. Ugyanakkor Petőfi egy e osztályzattal is 1., sőt Sárkány József Gl három e-vel és egy e/l-es érdemjeggyel az előkelő 2. besorolást kapta. Tanulói rangsort Korén ezt követően az 1843/44. tanévben készített, amikor is az 57 osztályozott tanulót I-X. osztályba sorolta. Az 1844/45. tanévben egy újabb fajta rendszerrel próbálkozott. Ekkor az osztályzatokat is megváltoztatta egy kicsit: E-ért 6 pontot adott e-ért 5 pontot adott 1/E-ért 4 pontot adott 1 -ért 3 pontot adott 1/2-ért 2 2- ért 1 3- ért nem adott semmit. Mivel az év végi eredmény feltüntetésénél 2-es és 3-as nem szerepel, nagyon valószínű, hogy ezeket a jegyeket csak év közben használta. A tanév folyamán adott osztályzatok alapján aztán végül elég nagy számok keletkeztek, ami az érdemjegyek öszszeadásából kerekedtek ki. Ennek alapján osztályonként állította össze Korén tanár a sorrendet. Pl. a Szókötő 2-nél, nyárelő hóban az 1. Weisz Károly 2296 összértékkel, míg az osztályban az utolsó, vagyis all. Meskó Károly mindössze 309 értékkel. Ezt követően még egy évben, az 1847/48-ban jelölte a rangsort kifejező érdemjegyek összes számát. Ezután többet nem alkalmazta a sorrendbe állítást. Az 1854/55. évben az alábbi szöveges értékelést alkalmazta: kitűnő, dicséretes, jó, középszerű, gyenge; majd az utolsó aszódi évében számjegyekkel ( 1 -5-ig) értékelte tanulóit. Ezek a példák arról tanúskodnak, hogy Korén professzor kísérletező, módszereit váltogató pedagógusegyéniség volt, aki tudatosan alkalmazta az osztályozást és értékelő rangsorba állítást, mint nevelési eszközt. A tanulók mulasztásáról részletes értékelést nem érdemes adni. Általában kisebb betegségek, valamint a szüreti; karácsonyi és húsvéti ünnepek megnyújtásából, továbbá a zsidóknál a szombati és más ünnepek megtartásából származtak a mulasztások. Meglepő módon haláleset is csak néhány fordult elő a diákok között, azok sem Aszódon, a szorgalmi időben, hanem a szülői házban történtek. Végezetül álljon itt 1833/34. tanév 1834/35. tanév 1835/36. tanév 1836/37. tanév 1837/38. tanév 1838/39. tanév 1839/40. tanév oren iskolájának tanulólétszáma: 25 beírt tanuló 34 beírt tanuló 42 beírt tanuló 57 beírt tanuló 59 beírt tanuló 61 beírt tanuló 57 beírt tanuló