Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

A főgimnázium története (1912-1948)

A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakon szerzett tanári diplomát, a József Nádor Tudományegyetemen pedig elvégezte a filozófia-közgazdaságtan szakot. A kor szellemi irányzatai közül a népiesekhez állt közel, Szabó Dezső lelkes híve volt. Aszódon kezdett tanítani 1931. szeptember 1 -én, mint internátusi nevelőtanár; 1934. szeptember 1-től rendes tanár. Nagyon aktív, a fiatalságra nagy hatást gyakorló és jó irányba mozgató, kiváló tanáregyéniség volt. Az Önképzőkör tanárelnökeként neki köszönhető a Szárnypróbálgatások c. diákújság létrehozása. Az 1930-as évek Csizmadia György kiváló tantestületének egyik meghatározó tagja. Aszódi tanársága idején vette feleségül Szever Pál igazgató leányát, Jolánt, gyermekük nem született, majd elváltak. 1941. szeptember 8-án Orosházára ment, az ottani ev. gimnázium igazgatója lett (1941-1953). A Nemzeti Parasztpárt 1944. december 7-i létrehozásában meghatározó szerepet játszott. A december közepi népgyűlésen (miután ő nem vállalta el a felkínált országgyűlési képviselőséget) fivérét (Szula András gazdálkodó - 1892-1984) választották be a Debrecenben megalakult Nemzetgyűlésbe. Orosházán 1953-ig tanított. Ezt követően Győrbe, a Révai Gimnáziumba helyezték igazgatónak. t Budapesten, 1986. február 19. Dr. Danielisz Sándor (magyar-német) Életútjáról keveset tudunk. Mivel a francia nyelvben is járatos volt („...sikeresen tanította a francia nyelvet is..."), a reálgimnáziumi átszervezés követelményei miatt került 1926 őszén Aszódra úgy, hogy a lemondott Dr. Osváth Gedeon tanszékét szervezték át számára. Ezt megelőzően - több mint tíz évig - más iskolákban is tanított, sőt, időlegesen a pályát, más munka kedvéért elhagyta. Az Országos Rákóczi Szövetség tagja volt, a Protestánsok Lapjában, a Gyöngyösi Újvilágban és más lapokban több cikket, műfordítást jelentetett meg. A gyöngyösi lapban, 18 folytatásban megjelent A Szegedi Nemzeti Emlékcsarnok száz nagy magyarja c. sorozatának kivonatát kiadta a Magyar Külügyi Társaság Magyarság c. propaganda Dr. Danielisz Sándor füzetében. Művelt, kutató, publikáló, de ugyanakkor kiegyensúlyozatlan embert volt, aszódi működése idején sokat betegeskedett. t 1931. szeptember 4-én, Óbudán temették el.