Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
Az új gimnáziumi tantervben szereplő nemzetnevelés program részeként egyre nagyobb figyelmet fordítottak a társadalmi és szociális nevelésre. Ennek szellemében fokozták a Gyámintézet tevékenységét. A tanulók a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona javára 1941/42-ben 231,64, 1942/43-ban 315,80 pengőt gyűjtöttek. A cserkészcsapatban működő Diákkaptár feladatkörét kiterjesztették a fémgyűjtésre is. Tovább szervezték a táj- és népkutató kirándulásokat. Csizmadia György távozása után ezt a munkakört Zoltai István, majd Szíjas Pál vette át. A sárospataki református gimnáziumban, 1935-ben indult egy mozgalom, melynek célja, hogy az alsóbb, szegényebb néprétegek, főleg a falusi szegényparasztság legarravalóbb fiainak anyagilag lehetővé tegye a gimnázium elvégzését. Az aszódi gimnázium 1941/42-ben kapcsolódott be az országos magyar falusi tehetségmentés mozgalomba. Ez évben négy, a következőben három, az 1943/44. tanévben pedig 5 tanuló számára nyílt lehetőség az ingyenes tanulásra. Új program indult be az első háborús évben természetvédelem címmel. Kissé paradox helyzet, hogy pont akkor, amikor a földrész más területein nemcsak a természetet, hanem annak lakóit is módszeresen pusztították. Természetesen mindez nem kisebbíti az e munkát végző tanárok nemes célkitűzéseit s a mozgalomban részt vevő diákok lelkesedését. Nem is olyan régen a filmvetítéseket felesleges dolognak tartották, féltették a mozitól az ifjúságot. A háborús évek alatt, miután filmvetítőt szerzett az iskola, a mindennapi oktatást kiegészítő pedagógiai eljárásnak tekintették a filmoktatást. Természetesen itt nem arról van szó, hogy a filmművészetet oktatták, hanem a filmvetítést, mint az oktatói munkát kiegészítő tevékenységet alkalmazták. Az 1941/42. tanév második felében 42 (természettani, földrajzi és természetrajzi témájú) filmet pergettek le. 1942/43-ban 63 (37 földrajzi, 16 természetrajzi és 10 természettani) ; 1943/1944-ben 32 (21 földrajzi, 3 latin nyelv köréből, 3 természettani, 5 testnevelési) filmet vetítettek. Természetesen a háborús propaganda alól nem tudta kivonni magát a gimnázium sem. A hazafiúi szellem ébrentartását szolgálták a szervezett, nyilvános filmvetítéseken való iskolai részvételek a Kultur Mozgóban (Honvéd előre, Stukák stb.) Érdemes megemlíteni, hogy 1943. december 21-én a Magyar Rádió sugározta azt a felvételt, amelyet Budinszky Sándor vezetésével készítettek a gimnáziumban, Petőfi aszódi ifjúsága címmel. Az aszódi Petőfi Gimnáziumnak hosszú történetének legválságosabb tanéve az 1944/45-ös volt. 1 Már az 1943/44. tanév is eltért a megszokástól, hiszen országos rendelettel (a rendszeres bombázások miatt) megrövidítették, április 1-én fejezték be. A színvonalas munkát nehezítette, hogy az iskola három tanárát (Richly Emil, Rágyánszki Pál, Dr. Reuss Pál) behívták katonának." A tanévet követő nyáron a magyar katonaság foglalta el az épületet és csak közvetlenül az új tanév megkezdése előtt, szeptemberben adták vissza. 1 PMTd 89.1.44.25. Az év megkezdésének körülményeiről az 1944. szeptember 30-án lezajlott I. félévi módszeres értekezleten számolt be Nagy igazgató. Egyébként a konferencián hangzott el Rágyánszki Pál tanár előadása: Az. erkölcsi világrendbe nevelés középiskolai feladatai és a Toldi tanítása módszertani megvilágításban. 2 Évkönyv 1943/44.
