Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Bevezetés

telekkönyvi hivatal, valamint a járásbíróság továbbra is Gödöllőn maradt; a másik pedig, hogy 1914-ben létrehozták a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. aszódi üzemét, amely az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb és legjelentősebb hadiipari üzemévé nőtte ki magát. A Magyar Királyi Javító Intézet főépülete Ezek a változások elősegítették a lakosság számának gyarapodását, ezen belül az alkalmazotti, az értelmiségi réteg és a nagyüzemi szakiparosok létszámának bővülését. Ev 1870 1890 1910 1920 Összes lakos 1 2553 2551 3985 4406 Bár ugrásszerű a népesség növekedése, Aszód azért mégiscsak a kisebb települések közé tartozott, azonban intézményhálózata, a gazdaságban, a közigazgatásban, a közlekedésben, az oktatásban betöltött szerepe alapján városnak kell tekinteni. A Fő utca, szemben a Takarékpénztár emeletes épülete