Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

A főgimnázium története (1912-1948)

1930. július 21-augusztus 4. 1931. július 23-augusztus 8. 1932. június 24-július 9. 1933. 1934. július 1-16. 1935. 1936. 1937. 1938. Bánréve - a Sajó partján Pócsmegyer - Szentendrei sziget Acsa - br.Prónay Dezső birtokán Gödöllő - IV. Jamboree Balatonzamárdi Szendrőlád - a Bódva partján * Városlőd Cserhátszentiván Tokaj 24 fő 25 fő 36 fő 36 aszódi cserkész vett részt 36 fő * 1935-től hiányoznak az adatok A nagytáborra való készülődésnek szerves része volt a támogatók megnyerése. Eves gyakorlatnak számított, hogy a járási főszolgabíró, a jegyzői karral együtt pénzsegéllyel járult a tábor költségeihez. A két aszódi patikus (Perin Béla és Burger Zoltán) pedig minden esztendőben ingyen felszerelte a csapat mentőládáját. A táborozási helyszíneken pedig a helyi hatóságok, egyházak és iskolák nyújtottak segítséget. A csapat életének legnagyobb eseménye, élménye a cserkész világtalálkozón való részvétel volt. A cserkésztisztek, de a cserkészek is már évekkel előbb nekiláttak a felkészüléshez, a foglalkozásokat is ennek szellemében tartották. S mivel a reálgimnáziumban „csak" latin, görög, német, francia nyelveket tanítottak/tanultak, többen megkezdték az angol nyelv tanulását, hiszen az angol már az 1930-as években is első számú világnyelvnek számított. Az 1930-as évek közepén két jelentős változás történt a csapat életében: 1934. áprilisában Dénes Ferenc r.k. kántortanító vezetésével, 35 fővel megalakult a csapat apródraja (később kiscserkészeknek, farkaskölyköknek nevezték őket); 1937-ben pedig a csapaton belül megalakult az iparos-tanonc raj is, bár működésük nem volt hosszú életű, mivel a munkásfiatalokat inkább a leventeszervezet mozgósította. Mindazonáltal több aszódi inasfiúnak meghatározó élményt jelentett a tokaji nagytábor, amelynek nagyszerűségére még idős korban is szívesen emlékeztek.

1 Tíz éves szolgálat után, 1938-ban Dr. Czirbusz Endre a parancsnokságot átadta Zalán Frigyes tanárnak, aki a csapat életét - elődjéhez hasonlóan - kiválóan vezette. Ezekben az években nem volt könnyű feladat egy ifjúsági szervezetet vezetni, hiszen a fokozódó háborús hangulat, a militáns közszellem, az erősödő revizionista törekvések és végül az antiszemita propaganda zsákutcái rossz irányba is terelhette volna a Petőfi A gödöllői jamboree az aszódi táborkapu