Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
S végül, amiképpen csökkent a magánzó, a tőkés, a járadékos szülők száma, úgy növekedett a nyugdíjasoké és a katonáké. Az iskola vonzóhatása A főgimnázium 1926-tól a Bányakerület középiskolája lett. Ezzel a változással nemcsak jobb anyagi viszonyok közé került, hanem hatósugara még jobban, még nagyobb távolságokra kiterjedt. A Schola Latina, majd Algimnázium a XVIII-XLX. században nemcsak a helybeli diákoknak volt a tanodája, hanem általában a Pest megyei, valamint a közeli nógrádi, hevesi térségekből is jöttek a tanulni vágyók. A közvetlen környékről, a környező településekről jövők részben gyalog, részben az 1865-ben megnyitott Pest-Losonc, továbbá az 1896-ban átadott Aszód-Balassagyarmat közötti vasútvonalon közelítették meg az iskolát. Akik távolabbi, vagy a vasútvonalaktól messzebb fekvő helységekből küldték gyermekeiket a középiskolába, azoknak Aszódon szállásadóknál kellett elhelyezni őket. Ez a gyakorlat maradt a XX. században, a főgimnáziummá válás után is. Ezekben az évtizedekben azonban már jelentős változások is történtek. A tanulók megoszlása lakóhely szerint 1 1912/13. 1917/18. 1937/38. 1943/44. szám % szám % szám % szám % Helybéli 58 41 93 40 88 21 86 25 Pest megyei 47 33 79 34 191 45 190 56 Más megyéből. Budapestről 36 26 58 25 146 34 66 19 A változások között azonnal szembetűnő, hogy a helybeli diákok száma, %-os arányukat tekintve, ha nem is látványosan, de fokozatosan csökkent. A Pest megyei községekben, különösen pedig a Galga vidék falvaiban továbbra is népszerű és nagy vonzóhatása volt az aszódi gimnáziumnak." „A gimnáziumba járás kimondhatatlanul nagy dolognak számított falusi környezetünkben. A közel 2000 fős településünkről ritkán került középiskolába magunkfajta fiatal" - emlékezett vissza egy hévízgyörki öregdiák. A kedvező közlekedési viszonyok, az elfogadható színvonalú magánszállások mellett, az 1931-ben megnyitott Internátus a távolabbi helyről jövőknek is megfelelő elhelyezést nyújtott. Az is figyelemre méltó, hogy sem a gödöllői premontrei, sem a hatvani állami gimnázium megnyitása nem csökkentette az aszódi diáklétszámot, az aszódi középiskola vonzóhatását. A kortárs így ír erről: „A bejáró diákok zöme a Galga völgyi falvakból, a Hatvan és Aszód közötti településekből, valamint a salgótarjáni vonalról utazott naponta az iskolába. A mintegy 300 diáknak a fele egyszerű, kétkezi munkás, vagy vasutasok, kistisztviselők, iparosok, kereskedők gyereke volt. Szemben az elő' A táblázatot az Évkönyvek adatainak a felhasználásával állítottuk össze. ~ Harangozó 4.
