Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

A főgimnázium története (1912-1948)

lesztésével, megmaradni a hat osztálynál. Javaslatát - szerencsére - leszavazták, és lépéseket tettek a VII. osztály beindítására. Természetesen az új gimnázium és internátus építése fel sem merülhetett a háborús viszonyok közepette. Az osztályok számának a növekedése viszont megkövetelte a régi iskola fejlesztését, új termek építését. Az ekkor folyó építkezésekről más helyen beszámoltunk. A háborús évek alatt egy alkalommal - az egyházkerület részéről - felmerült egy új aszódi középiskolai tervezet, mely szerint a leánynevelőt és a gimnáziumot össze kellene vonni. Ez ellen a GB élesen tiltakozott, illetve kijelentette egyetértő szándékát abban az esetben, ha a kerület építi fel az új gimnáziumot.

1 A háború elvesztése, az őszirózsás forradalom eseményei sem befolyásolták a GB tagjait, hogy a megváltozott helyzetben ismét elővegyék az új gimnázium építésének a tervét. A bizottságon belüli pozícióharc eredménye az lett, hogy Micsinay ismét lemondott az elnökségről „...miután nem engedtetett meg neki, hogy a gimnázium az általa tervbe vett helyen építtessék, elvesztette azt az energiát és ambíciót, amely iskolánk ügyének vezetésében feltétlenül szükséges. "

2 Véleményünk szerint a konzervatív Micsinayt lemondásában a magyarországi forradalmi helyzet is motiválta. A „hegypártiak" kerültek tehát többségben, akiknek képviseletében Chugyik Pál lelkész és Dr. Osváth Gedeon igazgató felkereste Raffay püspököt, aki megbízta Osváthot egy memorandum elkészítésével. A küldöttség felkereste még Dr. Kovács Istvánt, a protestáns ügyek kormánybiztosát és Imre Sándor államtitkárt is. Bíztató ígéreteket kaptak, melyeken fellelkesülve Sárkány László szerint 1923-ra az új iskolát fel lehet építeni. A munka megindítására bizottságot is szerveztek, melynek tagjai voltak: Chugyik Pál, Bentsok János, Dr. Osváth Gedeon és Sárkány László.

3 Az ország politikai élete időközben teljesen balra tolódott, március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaság megalakulását. A kommün alatt szóba sem került az új iskola építése, mint ahogyan az ezt követő konszolidációs években sem. A Petőfi-centenáriumi ünnepségek kapcsán került ismét előtérbe az iskolaépítés. Az ötlet Osváth igazgatótól származott, aki a Petőfi év országos felbuzdulását kívánta az aszódi Petőfi Gimnázium ügyének a szolgálatába állítani. A Bányakerület is támogatta az elképzelést, aminek utána már 1921 decemberében megkezdték a szervező munkát. Mindenekelőtt egy, a nagyszabású rendezvény lebonyolításáért felelős bizottságot hoztak létre. „Ez az intéző bizottság a Petőfi Társaságtól s annak lelkes elnökétől, Pékár Gyulától is támogatva, a m. kir. kormányhoz azzal a kérelemmel járult, hogy az állam a centenárium emlékére az új gimnázium és internátus telkéül örök adományként húsz holdnyi földterületet adományozzon. Erre vonatkozólag püspök urunk őméltósága a legilletékesebb helyről határozott ígéretet kapott, sőt a 20 hold adományozási terve a Petőfi emlékének megerősítésére készített törvényjavaslatban is fölvétetett; e törvényjavaslat azonban még a nemzetgyűlés elé nem terjesztetett. Az építéshez szükséges pénzösszeg előteremtése céljából azzal a kérelemmel fordulunk a m. kir. belügyminisztériumhoz: hívja fel a vármegyéket, városokat és községeket, hogy a Petőfi nevéhez és ' PMTd 88.15.18. - 1918. jan. 5. jkv. 2 Uo. - 1918. dec. 2. jkv. 3 Uo. - 1919. jan. 7. jkv.