Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
A tanárok javadalmazása A főgimnázium tanárainak a fizetése a kezdeti időben három részből állt: a helyi fenntartó állta a törzsfizetés nagyobbik részét, amelyet a VKM egészített ki, mely összeget minden tanár alkalmazása esetén külön-külön kellett kérvényezni, a harmadik rész a lakáspénz, amit szintén a helyi fenntartó fizetett. Ezt a jövedelmet egészítette ki az 5 évenkénti esedékes ún. kórpótlék, amelyet szintén külön kellett kérvényezni a VKM-től (ez 100, majd 200 K volt). Mielőtt közölnénk az összeget azt is tisztázni kell, hogy a szerződött tanárt csak kivételesen sorolták be, alkalmazták rendes tanári státuszba. Az esetek döntő többségében helyettes tanárként alkalmazták a meghirdetett pályázaton győztest, és csak néhány évi (általában három) „bizonyítás" után léptették elő rendes tanárnak, amely egyben nagyobb jövedelmet is jelentett. Amennyiben az alkalmazottnak nem volt meg a tanári vizsgája, akkor pedig csak helyettes tanárként alkalmazták, és csupán a mindenfele (szükséges) diploma megszerzése, vizsga letétele után lehetett egyáltalában szó a rendes tanári kinevezéséről. A lakbér összege sem volt egyenlő: a családos tanárok nagyobb, a nőtlenek kisebb lakbérösszeget kaptak. Az 1912-ben alkalmazott helyettes tanár évi járandósága tehát: évi 1600 K törzsfizetés és 500 K lakáspénz (ha nős volt, mert a nőtlenek 300, majd 400 koronát kaptak). A rendes tanár fizetése: 1600 K törzsfizetés, 500 K lakáspénz és a VKM - tői igényelt kiegészítés, amelynek összege minimálisan 1000 K, valamint a kórpótlék. (Viszonyításként álljon egy adat. A domonyi Segesváry-uradalomban ekkor a napszámbérek a következőképpen alakultak: férfi napszám 0,8-2,5 K, női napszám 0,8-1,8 K.) 1 A világháború éveiben a lakbér összege kisebb mértékben változott. Már 1913-ban, az 1912 előtt is az intézménynél szolgáló tanárok lakbérét 100 koronával megemelték." A folyamatos emelgetés következtében 1918 végére így alakult a lakbér: Dr. Osváth, Bolla, Szabó, Karádi 1050-1050 K, Dr. Gréb, Ponyiczky 900-900 K, Haberehrn, Nagy 750-750 K. A két helyettes tanár: Jancsik és Akácsos 600-600 koronát kapott. 3 E módosításokra a pénz értéktelenedése miatt volt szükség. Nyilvánvalóan a törzsfizetést is kellett volna emelni, ám erre vonatkozóan nincsen adatunk. Az inflációs árak már egyre elviselhetetlenebbé váltak, a fizetések azonban (az alábbi adatok bizonysága szerint) nem emelkedtek. Pl. a három besztercebányai menekült tanárt az alábbi fizetéssel alkalmazták: Dr. Oravecz Ödön (ő igazgató volt Besztercebányán és nős ember) 1600 (törzsfizetés) + 1050 (lakáspénz) és a VKM - tői 2400 K kiegészítés; Kuszy Emil (a besztercebányai gimnázium vallástanára volt és nős ember) 1600 + 1050 + 1600 K; Stibrányi Gyula (nőtlen tanár) 1600 + 750 + 1000 K. 4 Az utóbb felsorolt Stibrányi Gyulához hasonló javadalmazást kapott az iskolánál 1918. június 13-tól alkalmazásban álló Jancsik Mihály helyettes tanár is, miután 1919 novemberétől rendes tanárrá léptették elő. 5 1 Poór-Asztalos 196. - PMTd 88.15.18. - 1913. okt. 2. jkv. - Uo. - 1918. dec. 2. jkv 4 Uo. - 1919. szept. 19. jkv. - Uo. - 1919. nov. 16. jkv.
