Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Részletesen ismertettük az 1875-ben megtartott első Petőfi-ünnepséget, amelyet Moravcsik Mihály javaslatára éves hagyománnyá tettek. Ezeken az éves ünnepségeken adták át az 1875-ben alapított Petőfi-ösztöndíjat azoknak a tanulóknak, akik a magyar fogalmazásban, irodalmi próbálkozásban kitüntették magukat. Az 1879/1880. tanévben - az évkönyvek szerint - ez így zajlott le: „Az évenként tartani szokott Petőfi-ünnepély nagyszámú s díszes közönség jelenlétében az e célra földíszített Petőfi teremeben (jobbra az első terem!), május 30-kán a délutáni órákban tartatott meg. Ez ünnepély fő tárgyát képezte a Petőfi emlékére és nevére alapított ösztöndíj nyertes zárdolgozatok felolvasása. " A 19 pályázó közül egyébként Adler Adolf és Sperling Béla IV. o. tanulók nyerték el a díjat Aszódi majális című dolgozatukkal. Az iskolának ezen évfordulós Petőfiünnepsége az 1892/1893. tanévtől a Petőfi-kör által szervezett ünnepség lett „csupán", mivel a fő iskolai ünnepség áttolódott az 1848-as forradalom március 15-i megemlékezésére. Egyébként az iskolai ünnepségek sorába az 1891/1892. tanévben I. Ferenc József koronázásának 25. évfordulóján vették fel az ezt követően rendszeresen megtartott koronázási emlékünnepet. „A koronázás 25-ik évfordulója napján az ifjúság, a tanárok vezetése mellett, valláskülönbség nélkül jelen volt a rom. kath., ág ev. templomokban és az izr. imaházban tartott ünnepélyes istentiszteleteken s így adott kifejezést felséges királyunk iránti szeretetteljes hódolatának, kért áldást szeretett hazánkra s a legjobb uralkodóra. "

2 Az evangélikusok ugyancsak a templomban emlékeztek évente a reformáció ünnepére. Minden jelesebb, országos eseménynek helyi megünneplését, megemlékezését megtartották az iskolában. így Rudolf trónörökös, Kossuth Lajos, Erzsébet királynő halálára emlékeztek, sőt az utóbbi esetben egy hónapig minden diák és tanár fekete gyászszalagot viselt a karján. A Petőfi-önképzőkör külön színfoltja volt az algimnázium (később főgimnázium) életének. Még 1881-ben, az akkori magyar nyelv tanára, a népszerű Csengey Gusztáv alapította, akinek „...különben is a hír, a dicsőség színespárázata lebegte körül alakját a tanuló ifjúság szemében. "

3 A megalakulást az évkönyvben így írták le: „Gymnasiumunk beléletét tekintve az ifjúság bár számra nézve az előbbi évekhez képest kisebb, nemes buzgalmú törekvésben haladást tanúsított, amennyiben a kiszabott napi teendőkön kívül is kívánván szellemileg gyarapodni, dicséretes buzgalommal, önkény, minden külső sugalmazás nélkül elhatározta, hogy egy önképző-kört alakít. Az ifjúság ebbeli kérvényét a tanári kar 188L évi október 2-án tartott értekezletében tárgyalta s az ifjúság nemes törekvését melegen pártolván, az önképző társaság megalakítását „Petőfi-kör" czimmel elhatározó... "

4 1 Évkönyv 1879/80. 6. 2 Uo. - 1891/92. 3 Uo. - 1932/33. 3-6. 4 Uo. - 1881/82. 12.