Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Óraadók: Mazanecz Vincze aszódi kántortanító a római katolikus, Fischer Ármin aszódi rabbi, az izraelita diákok hitoktatója. A tanulók adatai c Az év végén volt Osztály Beiratott az év végé Nyilvános Magán Összesen Vidéki Helybeli > W Ref. Róm. kat. Ortodox Izraelita Időközben kimarad: Időközben jött Nyilvános Magán Összesen 1. 42 38 4 42 36 6 20 3 12 8 1 39 43 II. 22 21 1 22 14 8 6 7 1 8 1 20 21 III. 22 22 22 16 6 3 5 8 6 22 22 IV. 16 15 1 16 13 3 5 3 6 2 15 16 Összesen: 102 96 6 102 79 23 34 11 33 1 24 1 1 96 6 102 % 94 6 77 23 33 11 33 1 22 Bár a számadatok önmagukért beszélnek, azért néhány dolgot ki kell emelni. Az aszódi algimnázium ismét regionális (mindenekelőtt Pest megyei, de Nógrád és Heves csatlakozó térségeire is hatást gyakorló) feladatokat ellátó középiskola. Olyan evangélikus egyházi tanintézet, ahol a más vallások követői előtt is szélesre tárták a kaput. Ezt Korén iskolájánál külön kiemeltük, ám ugyanez jellemzi az újjászervezett algimnáziumot is. Votisky igazgatónak ilyen vonatkozású tevékenységét már 1868-ban helyeslően nyugtázta a GB, mely szerint „...minden vallásfelekezetül tanulók vallási intézményeinek tiszteletben tartására, tanulóknak e szerinti vezetése.alapján végzi munkáját. Az évkönyvben erről így írt Csengey Gusztáv: „Az aszódi ev. algymnasiumot a prot. áldozatkészség teremtette; de sohasem sáncolta el magát szűkkeblűén a felekezetisség korlátaival. A vidék tanulóinak valláskülönbség nélkül egyenlő szeretettel tárta föl keblét s felekezeti jellegét csak címében tartotta meg...A vidék lassan felismerte az intézet jótékony hatását, pótolhatatlan szükségét, s mindig nagyobb-nagyobb bizalommal hozták el gyermekeiket protestáns, kath. és izr. szülők egyaránt. " Mindezek a gondolatok még akkor is igazak, hogyha a későbbiekben - pl. a tandíj összegében - különböző kategóriát állított fel a GB, mely részben vallási vonzatú. Kezdetben ugyanis az volt a meghatározó, hogy az illető támogatást nyújtott-e az iskolának avagy sem, a diák helybéli avagy „vidéki". A folyton változó (emelkedő) tandíj pl. 1887/88-ban így alakult: - alapítók (helybéli evangélikusok!) 12 Ft helyett 14 Ft - keresztények (függetlenül a helytől) 18 Ft helyett 20 Ft - izraeliták (függetlenül a helytől) 24 Ft helyett 30 Ft

3 Különösen az izraeliták megkülönböztető összege szembetűnő és mértéktelenül magas. Ám amikor erre vonatkozó korrekciót javasoltak, akkor ezt - mivel „...az izra1 AEEI Protocollum - 1868. dec. 9. jkv. 2 Évkönyv 1874/75. 7. Erre utal egyébként országos érvényességgel Pethő 1991. 77. is. 3 PMTd. 88.15.18. - 1887. szept. 2. jkv.