Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

külviszonyok (!) között állítsák vissza a latin iskolát, mivel kilátás mutatkozik „.,. a teljes gimnáziumot egy pár év alatt helyreállítani. " A testület ekkor megbízta a javaslattevőt: vezesse „...a latin iskolát addig is, míg ezt az egyház legforróbb óhajtása szerint teljes algimnáziummá alakíthatja. "' A latin iskola újraindításakor mindenki Korenre gondolt. Ez tükröződik abból a levélből, amit Elefánt Mihály ácsai lelkész írt Korennek, Szarvasra: „Tisztelt Tekintetes Tanár Úr! Mind ez négyszemközt legyen mondva. Ne kívánja jelenleg meg tudni az okát, miért kérdezem: hogy volna-e kedve Aszódra, régi, dicsőségesen elfoglalt tanári helyére visszajönni, s itt önállókig, legjobb belátása szerint, sőt ha kívántatnék, többektől segíttetve evangyélmi egyházunk jobblétén - mely oly derék ifjak képzése lehet csak, milyenek kezei közül annyian kikerültek - szíves tettleges részt venni? Akár Igen, akár Nem, méltóztassék nekem felelni. Az igentől igen sok függ, különösen egy egykor kezei alatt virágzó intézet feltámasztása, melynek sírjáról a nehéz kő levétetett; és sok más egymás, mit megemlíteni nem akarok. Tudom én, hogy Szarvason nagyobb a dicsőség, de ez többekkel közös; de itt Aszódon azután, miként hajdan vala, úgy leendne ezentúl is Koreny István egyetlen reményünk a tanintézel felállításában, felélesztésében, minden mindenben. Miklóssy az igaz ott van még, de közel kilátása van papságra, a hely különben is csak ősszel volna betöltendő: azért ne méltóztassék kétkedni, habozni, hanem nyíltan felelni. Tetszik tudni, hogy ipám esperes s esperességiink tanítványaiból, tisztelőiből áll és hogy Mikuléis nincsen többé, s azonfelül az aszódi báróék is minden áldozatra készek: azért csak arra kérem méltóztassék nyilatkozni. "

2 Bár Korén válaszát nem ismerjük, de az ajánlatot nem fogadta el, Szarvason maradt. Időközben Miklóssyt meghívták Selmecre tanárnak, aki azonban nagyon tisztességesen azt kérte a presbitériumtól, hogy ő szívesen marad, ha a fizetését a selmecihez igazítják. Báró Podmaniczky Ármin javaslatára elfogadták a feltételt, egyben intézkedtek, hogy a közgyűlés elé javaslatot kell készíteni a 4 osztályos algimnázium felállítása érdekében. Az előkészületek megtételére az áldozatkész bárót kérték fel.

3 Az elkövetkező hetekben, hónapokban az evangélikus egyház a távozó Mikulás ügyének lerendezésével és új pap választásával volt elfoglalva. Az új lelkész, a latin iskola egykori tanulója, Sárkány János határozott kézzel, néhány hónap alatt rendezte az elődje által hátrahagyott, összekuszált helyzetet, és megteremtette a feltételeket az aszódi gyülekezet megújhodására, ezen belül a 4 osztályos gimnázium megszervezésére. Az aszódi latin iskola válságos éveinek történése után most azt vizsgáljuk meg, hogy miképpen alakult a tanoda belső élete.

4 Az előzőkből kitűnik, hogy bár rengeteg nehézséggel, ideiglenes bezárással, sok-sok rosszindulattal kellett megküzdeni tanárnak, diáknak, iskolafenntartónak egyaránt, azért az oktatás a szokott színvonalon, az iskola iránti érdeklődés sem lanyhult, csupán a bizonytalanság miatt csökkent valamelyest a tanulólétszám, mégpedig az 1853/54. tanévtől kezdődően. Az alapvető változás Korén távozása után indult meg. Addig még reménykedtek mind a helybeliek, mind a távolabb lakó szülők az iskola megmaradásában, ám az aszódi gimnáziummal szinte eggyé forrt, tekintélyes tanár távozása sokkolta az érin' AEEI Protocollum - 1862. szept. 7. jkv. 2 Közli Reil V. 12. - Elefant Mihály ácsai ev. lelkész 1862. febr. 28-án kelt levele Korenhez. 1 AEEI Protocollum - 1862. szept. 21. jkv. 4 A téma feldolgozásakor a Matricula adatait használtuk fel, ezért az ismételt hivatkozástól eltekintünk.