Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

NAGYKŐRÖS TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI ÉRTÉKEI A MÚZEUM FALAIN KÍVÜL - VÁROSNÉZŐ SÉTA

díszlenek (Szász Polixénia, Bordács Dániel, Károlyi Sámuel, Kupai Kovács Mihály). A temetőben állnak Nagykőrös hírességének síremlékei (a régi temetőből is áthozták a nevezetesekét), köztük Bakos Ambrus főbíróé, Nánási Fodor Gerzson lelkészé, Szalay József 48-as honvéd vadász főhadnagyé, Dezső Kázmér polgármesteré. Az 1739-40. évi pestis járvány után zárták le a Kecskeméti út nyugati oldalán lévő régi temetőt. Itt a XIX. század első felében került sor építkezésre. A Kecskeméti, Kalocsa Balázs és a szabadszállási út között állnak a jellegzetes kisnemesi kúriák, amelyek valóságos „kúria negyedet alkotnak: Az emeletes barokk-klasszicista jellegű, emeletes Dabasi Halász-kúria (ma Földhivatal), a kosáríves folyosós Dabasi Halász, Tanárky kúria, a dóroszlopos folyosós és vas ablaktáblás Beretvás, a kosáríves folyós és ablakrácsos Patay, Molnár, a Kalocsa Balázs (ma óvoda), a tympanonos-dóroszlopos klasszicista Beretvás-Sigray kúria. A kisnemesi kúriák a város más részein is megtalálhatók, így a Beretvás Albert-féle kosáríves folyosós klasszicista, a dóroszlopos Fitos kúria a Losonczy utcában, a Gubody-féle kúria a Rákóczi utcában, a Vajkó-féle kúria az Örkényi úton. A város főbb útvonalain találhatók azok a XIX. század végén épített három ablaktengelyes, eklektikus stílusú cívis házak, amelyek a város építészeti arculatának ma is markáns jellegét adják. A várostól nyugatra, a Pesti út két oldalán terül el a tölgyfás Nagyerdő. Itt állt az az évszázados kocsányos tölgyfa is, amelyet nép Basafának nevezett el (sajnos kipusztult, s a belőle faragott szobor Csemő községben látható). Hasonló famatuzsálem áll még a Pálfája erdőben, a hatalmas törzsű és ágazatú tölgy Pálfa. Ez az erdőrész a körösiek hagyományos kiránduló helye volt, a majálisokat itt tartották. Itt áll még az a fából készült „Nyári színház", amely a XIX. század végén épült a körösiek szórakoztatására. Aki Szolnok felé haladva hagyja el Nagykőröst, először a Kutyakaparó- csárdához érkezik. Kocsér-Tetétlen-Törtel hármas határhalmánál (a körösi hagyomány szerint Petőfi Sándor itt írta a Kutyakaparó című költeményét), majd onnan tovább haladva az egykori Tetétlen