Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - Nagykőrös szellemi életének virágkora (XIX. század közepe)

Arany János tanítani jött Nagykőrösre, s ennek a tanári hivatásnak - jóllehet terhes volt számára -, becsülettel, lelkiismeretes munkával eleget is tett. Mindemellett az iskola ügyeivel is kénytelen volt foglalkozni (iskolai csengő javíttatása, könyvtári berendezések, számadások könyvellése, stb). A tanításra gondos alapossággal készült fel. Napjainkban is példamutatók azok az óravázlatai, amelyeket a latin órákhoz készített, tankönyv hiányában Arany János irodalmi jegyzetet állított össze, s az alapján tanította a magyar nyelv és irodalmat. Diákjai jegyzetelése alapján maradtak fenn a „Széptani poeticái jegyzetek", valamint a „Magyar irodalom" kéziratok. A gimnázium 1854/55. esztendei évkönyvében - melynek a tanárok tudományos munkásságáról is számot kellett adnia -, jelent meg Arany János „A magyar nemzeti versidomról" című tanulmánya. A tanítási módszerének megfelelően, a diákjaival rendszeresen íratott dolgozatokat. Egy-egy klasszikus (görög, latin), illetve magyar históriából merített témát kellett megfogalmazniuk, vagy szónoki beszédet, verset írni. Arany János, noha igen terhes volt számára a „lélekölő correctura", „Valami 120-140 darab kificzamodott észjárású dolgozatot minden két hétben az utolsó betűig átnézni, az utolsó accentusig kijavítani", lelkiismeretesen végezte munkáját, bár pihenésre - na meg az alkotásra - kevés idő jutott. A múzeumi kiállítás vitrinjeiben, tárlóiban gazdag anyaggal ismerkedhet meg a látogató, amely kellően alátámasztja Arany János precizitását, gondos dolgozatjavításait. A margóra írt megjegyzései között olvashatók többek között: „királyivá Ezerszer igazítottam már" (ti. a korábbi hivatalos és mindennapi helyesírásban az ipszilonos - lylyá - mássalhangzó kettőzéssel szerepelt, a modern helyesírás ipszilon csökkenést eredményezett: „királlyá"), „szarvas hiba ez", stb. A dolgozatokat gyakran észrevételeivel bírálta: „Igen jól van, nem csak jegyzem meg, hogy »gondolni« valamiről nem mondjuk, s a csillagzat szó szerint minden csillagok öszvességét jelenti, ha egy csillagképlet értetik alatta, például, a nagy vagy kis medve, Orion. így a bika egy csillagzat, benne az Aldebaran már csak csillag" - jegyzi meg Arany.