Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - Nagykőrös szellemi életének virágkora (XIX. század közepe)

Az önkényuralom németesítő politikája legfőbbképpen a magyar nemzeti kultúrát veszélyeztette. Elsősorban is nemzeti nyelvű oktatást, melynek egyik fellegvára iskolái révén Nagykőrös volt. Míg a közigazgatásban érvényesülhetett az osztrák rendszer, az oktatásban az önrendelkezés erősnek bizonyult megoltalmazni a nemzeti iskolát. Hogy ez így történhetett, abban a református egyháznak volt döntő szerepe. Miként a török hódoltság korában, most is a református egyház bizonyult a legfőbb összetartó erőnek Nagykőrös városában. A mezővárosi tanács, magisztrátus tagjai között Nagykőrös legtehetősebb, legrangosabb cívis gazdái és kisnemesei találhatók meg. Ez a tanár alkotta az egyháztanácsot, a konzisztóriumot. Ha politikai téren kevésbé is érvényesülhetett ennek a reformátusokból álló világi tanácsnak az önkormányzata a Bach-korszakban, az egyház vonalán annál inkább fejthették ki tevékenységüket. Az egyházi autonómia döntő mértékben az egész mezővárosi közösség oltalmazását is jelentette. Az egyház tekintélyes vagyonnal rendelkezett (végrendeletileg hagyatékozott örökségek, alapítványok, stb), s emellett a közös használatban lévő erdő (ennek 1/7 része volt a helyi közbirtokos nemesség, a compossessorátus tulajdona, míg a többi a törzsös birtokos lakosoké) hasznát is élvezhette. Még 1837-ben döntött úgy az „Erdőgyűlés", hogy a város délkeleti részén több mint száz holdnyi területet szakírt ki a legelőből a tanítóképző intézet és gazdasági iskola alapítására, mégpedig úgy, hogy azt felosztva, haszonbérbe adja a körösieknek, s a befolyt összeget pedig az iskola céljaira fordítják. Az 1848/49-es szabadságharc bukása után veszélybe került a körösi iskola is. Az osztrák tanügyi hatóságok 1850-ben adták ki a Thunféle oktatási rendeletet («Organisations Entwurf"), amely egyrészt a korszerű iskola fejlődése irányában hatott, alapvetően a németesítést szolgálta, a német nyelvű oktatás bevezetését célozta. A körösi református főgimnáziumot is a németesítés veszedelme fenyegette, azonban az egyház anyagi ereje lehetővé tette, hogy saját erőből szervezzen, illetve tartson fenn egy nagyobb létszámú tanárikart. Ez volt