Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A nemzeti haladás szolgálatában. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

1848. szeptemberében a bécsi császári udvar nyíltan is Magyarország ellen fordult. Jellasics horvát bán átkelt a Dráván, s a támadás hírére Kossuth Lajos sorra felkereste az alföldi nagy mezővárosokat, hogy lelkesítő beszédével szólítsa harcra a népet. Küldöttségével szeptember 24-én érkezett Ceglédre, majd Nagykőrösre utazott, ahol 25-én tartotta meg szónoklatát. Még ezen a napon tovább utazott Kecskemétre. Az éjszaka fogalmazta népfelkelési kiáltványát. Ekkor már úton volt a körösi nemzetőrök csapata Szalkszentmárton felé, hogy Ercsinél átkelve a Dunán, egyesüljön a horvátok ellen vonuló magyar hadsereggel. A dicsőséges pákozdi ütközetben nem vettek részt a körösiek, viszont harcolhattak Ozora mellett Roth és Phillipovics osztrák tábornokok által vezetett hadsereg ellen. Az október 7-én lezajlott ütközetben a horvátok megfutamodtak. A tőlük zsákmányolt derékszíjra fűzött patrontartót a körösiek magukkal hozták Nagykőrösre. Ez is kiállításban kerül bemutatásra. A város anyagi erejéből fenntartott nemzetőrség harmadik alkalommal 1849. tavaszán szállt táborba. A tavaszi hadjárat idején Üllőn csoportosultak, majd Isaszegre vonultak, ahol is megütköztek a császári csapatokkal. Az április 6-án történt győzelmes küzdelemből hazatérő körösiek innen is hoztak magukkal hadi emléket, egy császári tiszttől zsákmányolt katonai térképet. Nagykőrös mezőváros közönsége a reguláris hadsereg támogatásában is jelentős részt vállalt. Fontos szerepet töltött be az 1836-1838 között épített huszár kaszárnya, Itt kezdték toborozni 1848. augusztusában a lovas szabadcsapatokat, amelyeket eleinte Kossuthról, majd Hunyadiról neveztek el. Az ősz folyamán kezdték meg a honvéd huszárezreddé alakításukat. Kossuth Lajos kormányzó 1848. október 20-án nevezte ki Lenkey János alezredest a 13. Hunyadi honvéd huszárezred parancsnokává. Gróf Károly István, Pest megye alispánja az úrbéri jóvátétel terhére szervezte meg a róla elnevezett 16. Károlyi honvéd huszárezredet. A zászlóbontás Kecskeméten történt 1848. november elején, majd miután négy század toborzása megtörtént, az alakulatokat különböző hadtestekbe osztották, s az ezred központ-