Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A mezővárosi autonómia erőpróbája, a virágkor (XVIII. század - XIX. század első fele)

26. kép Nyársapát-besnyői mezeikertek (1796) készítik, így annál olcsóbban forgalmazható, biztos jövedelmet jelent a gazdák számára. A bort nagyobb mennyiségben szállították a Tiszántúlra, (pl. Tiszafüred, Öcsöd, a Jászságba), így nagy hasznot hozott az értékesített bor. A jószág mellett a bor volt a másik legfontosabb agrártermék Nagykőrösön ebben az időben. A régi típusú, ősi szőlőművelési technikát reprezentálják a kovácsok által készített metszőkések, az újabbat pedig a rugós metszőollók, a szőlőültető fúró. A borászat tárgyi emlékei közé tartozik egy 1848-as évszámmal ellátott - Albertiről származó - középorsós fa prés, a XIX. század végi két vasorsós szőlőprés (sutú), mustos és bo4cS