Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A mezővárosi fejlődés kibontakozása (XVI-XVII. század)

12. kép Nagykőrös környékének településhálózata 1559-ben, és a XVII. században használt puszták biztosította kiváltságos helyzet újabb és újabb betelepülőket vonzott Magyarország különböző, hódoltsági és azon kívüli vidékekről. Különösen a tizenötéves háború (1591-1606) idején gyorsult fel a népvándorlás. Ekkor menekült Nagykőrösre például a váci protestáns iskola diáksága és tanárikara, Kecskéről is számosan jöttek, akárcsak a környező, végleg elpusztult falvakból (Vatya, Vacs, Pótharaszt, Nyársapát). A XVI. század közepe táján -amikor a török hadak átkeltek a Dráván, erőteljes volt az elvándorlás bárányából, Somogyból és Tolnából. Az 1660-as Szejdi-járást követően, Érsekújvár 1663-ban történt eleste utáni időszakban Nyitrából, Barsból, Esztergom, Hont, Nógrád vármegyéből érkeztek menekültek Nagykőrösre.