Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A második világháború

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ A második világháború is súlyos megpróbáltatásokkal járt együtt: katonai behívások, munkaszolgálat, a zsidó lakosság deportálása, s az értelmetlen, hatalmas emberáldozat. A hagyomány úgy tartja, hogy a város polgármesterének fia, Dezső Pál volt az első „hősi halott", áldozat, aki az orosz fronton esett el (menetszerelvényüket felrobbantották a partizánok). A második világháború időszakát számos dokumentum és tárgyi emlék illusztrálja. Közöttük találhatók a SAS behívók - címzettjét a frontszolgálatra vitték -, vöröskeresztes értesítők, amelyekben a hozzátartozókat értesítették az elesett katonáról, s a számos röpcédula. A szövetséges légierő tömegesen szórta le a különböző felszólításokat, amelyekben a háború kilátástalanságára, a harcok beszüntetésére hívták fel a figyelmet. A tárgyi emlékek között fegyverek (repülő géppuska csöve, a dobtáras PPS géppisztoly, karabély, kozák tiszti kardok) találhatók. A kiállítás egyik érdekessége a szovjet Vörös Hadsereg sarló-kalapácsot ábrázoló plakát nyomdai kliséje is. Nagykőrösre 1944. november 2-án vonult a szövetséges szovjet hadsereg egysége, amelyhez román csapatok is csatlakoztak. A Vörös Hadsereg egyik szárnya a szolnok-szajoli sikeres áttörés után, Budapest felé haladva érte el Nagykőröst. A városban jelentéktelen katonaság állomásozott, s az előrenyomuló szovjet hadsereg nagyobb ellenállásba nem is ütközött. A visszavonuló magyar csapatok és a szovjet tankok között kisebb harc bontakozott ki Nagykőrös Homolytája részén, a német légierő harci gépeinek támadása állította meg rövid időre a szovjet előrenyomulást. A városi különösebb hadi rombolás nem érte, viszont az ingó vagyonban számottevő károk keletkeztek. Nagykőrös városa súlyos emberáldozatokat szenvedett a II. világháborúban is. A különböző frontokon - így a Don-kanyarban is - harcoltak körösi katonák. Több mint négyszáz ember esett el. Az 1944. március 19-i német megszállást követően kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása. A körösieket június 8-án szállították