Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A két háború közötti időszak

raszti gazdaságokban a gépesítés mind jelentősebbé vált a XIX. szá­zad végétől, azonban az ökrök alkalmazása az igázásban mindvégig megőrizte a kiemelkedő szerepét. A konzervatívabb és tekintélye­sebb paraszti gazdaságokban valóságos szimbólummá vált az ökör­fogat: kettő-négy-hat ökrös szekerek nem számítottak ritkaságnak Nagykőrösön a XX. század első évtizedeiben sem. Az első pár ökör nyakában harangozó ökörcsöngők - melyek zengzetességét az ezüst ötvözés határozta meg - státusz szimbólummá váltak. A városon vé­gig haladva az ökrös szekér gazdájának vagyoni tekintélyét, dicsősé­gét, társadalmi rangját is hivatott volt kifejezni. A mezőgazdasági munkák gépesítésével növekedett meg a ló je­lentősége az igázásban (szántás vasekével, vetés vetőgéppel, szénaka­szálás fűkaszával, járgányok forgatása lóerővel, stb). A nagyarányú legelőcsökkenés viszont visszavette a juhtartást. Igen tanulságos az 1871. és 1895. évi számsorok összevetése: a legelőfelosztás előtt csúcs­érték alakult ki (ez is sürgetően hatott a legelőfelosztásra, mivel né­hány nagygazda kezében összpontosult a juhállomány), a felosztás után visszaesett a juhtenyésztés, amely mélypontra került az 1930­as években. Ebben a nagy gyapjúhozamot biztosító merinó birka fajtaváltása is okként említhető fel, illetve az ausztrál gyapjú világ­szintű túltermelési válsága. Az összeírásban nem szerepel a barom­fi. A csirke, illetve tyúk, kacsa., liba, pulyka gyöngyös (gyöngytyúk) tartásának különösen kedveztek a tanyasi körülmények, ahol tízezer számra tartották őket. „A tanyás gazdaságokon a csirke, liba, pulyka, s általában a baromfi tenyésztés szép fejlettségnek örvend..." - írta Galgóczy Károly 1877-ben. A zöldség- és gyümölcstermesztés, a két háború közti progresz­szív gazdaságpolitika fellendítette a konzervgyártást Nagykőrösön. Országos hírűvé vált a Gschwindt-féle gyár, amely 1922-ben kezdte meg a zöldségkonzerv és befőtt tömeges gyártását. A Benedek-cég baromfifeldolgozót létesített a Rákóczi utcában 1922-ben, de a cég megfelelő telephely hiányában úgy döntött, hogy Kecskeméten végez nagyobb beruházást, s ennek megfelelően a baromfifeldolgozó ipar

Next

/
Oldalképek
Tartalom