Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A két háború közötti időszak

92. kép Az üzem részlete Tehát, az intenzív kertgazdálkodás ismét fénykorát élte, csökkent a szántó, növekedett a kertföld területe. Hatalmas uborkahegyek halmozódtak fel idényben a piactéren, ahol a Benedek-cég tömegesen vásárolta fel, más zöldségfélékkel és gyümölccsel együtt. Az uborka vált Nagykőrös szimbólumává, amelyet képeslapok is hirdettek. Vasúti vagonok százai gördültek ki a nagykőrösi vasútállomásról, s vitték a termékeket Európa különböző piacaira. A körösi áruk legfőbb felvásárlója hagyományosan Bécs, Csehország, illetve Prága, Németország, Lengyelország (Galícia), Svájc, valamint Anglia. A húszas évek második felének virágzó kertkultúráját, s termékek kereskedelmét tanulságosan reprezentálja az az 1928-as statisztika, amely Nagykőrös részesedését mutatja a Magyarországról exportált termesztvények százalékos arányában: Saláta 90,3 % Szilva 49,5 % Zöldborsó 29,7% Uborka 22,0% Alma 14,7 % Barack 14,4% Meggy 12,3%