Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Balázs: A Galga-völgy vázlatos története a honfoglalástól 1945-ig

Domonyba, Galgagyörkre, Vácegresre és Váckisújfaluba. Az újratelepítést segítették a terület földesurai is, akiknek gazdasági érdekük fűződött a Galga mentéhez. Dolgos ke- J zek hiányában a nemesi földek parlagon he- M vertek, szaktudás nélkül pedig az ipar nem ^ fejlődhetett a falakban. T

J Ennek megfelelően Ráday Gedeon 1752-ben Ikladra evangélikus vallású badeni és württembergi földműveseket teRáday Gedeon Grassalkovich-címer lepített be.5 Ebben az időben kerültek Podmaniczky János jóvoltából német iparosok Aszódra, 1780-ban pedig Grassalkovich II. Antal herceg Kartalra telepített M* D* LXXXIIL Képek az ikladi német telepesek 16. századi bibliájából Pest, Nógrád és Heves megyékből érkező parasztokat. A Galga mente a 18. század végére újra benépesült. Az 1700-as évek végétől Mária Terézia urbáriumának köszönhetően a térség gazdasága megélénkült. Szemléletes példa erre Zsámbok: a település földesura, Beniczky Ferenc 1780-ban 12 évre bérbe adta a jobbágyainak a falut évi 4075 forint árenda fejében.6 Zsámbok lakossága tehát jelentős gazdasági erővel rendelkezhetett, ha egy ilyen szerződés megkötésére alkalmas volt. 5 Asztalos - Brandtner 1991. 69-736 Dr. Tóth 2000. 91.