Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Balázs: A Galga-völgy vázlatos története a honfoglalástól 1945-ig

A GALGA-VÖLGY VÁZLATOS TÖRTÉNETE A HONFOGLALÁSTÓL 1945-IG A Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely 2007-ben kiadott működési engedélye szerint Aszód, Acsa, Bag, Dány, Domony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Püspökhatvan, Tura, Vácegres, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Verség, Zsámbok települések tartoznak a történeti gyűjtemény gyűjtőkörébe. A felsorolt települések többsége már a magyarság kárpát-medencei letelepedésének idején, a 9-10. században benépesültek, a területre vonatkozó írásos emlékek azonban a korai Árpád-korból sajnos nem maradtak az utókorra. Az írott források - közvetett módon - először Galgahévizet említik 1214-ben: a hévízi (heuizi) apát jobbágyát, Sceuzeu-t tüzesvas-próbának vetették alá egy latorsági perben.

1 Ez a bíráskodási mód az istenítéletek közé tartozott. A vádlottnak egy felhevített vasdarabot kellett a kezében tartania. Ha nem sérült meg, akkor Isten csodát tett, és a próbának kitett személyt ártatlannak nyilvánították. Esetünkben Sceuzeu bűnösségét bizonyította az istenítélet. A következő Galga menti település, melyet a források említenek, Kartal. V. István 1263-ban kobozta el a Kurszán (Kartal) nembeli Péter és Ferenc birtokait, ezek között található akkoriban Kartal (Kurthol) is. Zsidó, a későbbi Vácegres - Galgahévízhez hasonlóan közvetett módon 1284-ben kerül említésre az oklevelekben. A zsidói (Sydo-i) prépost szerepel érintőlegesen egy birtokadományozást megerősítő dokumentumban. Itt szerepel először Püspökhatvan is, Hotuon néven. 1 Az első írásos említésekről: Horváth 1980.