Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Kővári Klára: Régészeti kutatások a Galga-vidéken

gatója, Asztalos István már a megalakuláskor a múzeum egyik fő feladatának a régészeti leletek gyűjtését tekintette. Ez a tevékenység az elkövetkező években, évtizedekben egyre céltudatosabban folyt, nem csak maga végzett terepbejárásokat, leletmentéseket, de külső szakemberek bevonásával számos ásatás elvégzését szorgalmazta és segítette elő. A legfontosabb ezek közül a Kalicz Nándor által az aszódi Papi-földeken található újkőkori lelőhely feltárása, amelynek országos jelentőségű leletei a Petőfi Múzeumba kerültek. 2007 végén a régészeti gyűjtemény közel 75.000 db beleltározott tárgyból állt, amelyeket biztonságos, korszerű körülmények közt őriznek. A múzeum sohasem vált magába zárkózó intézménnyé, a közvélemény újságcikkek, előadások, a Múzeumi Füzetek sorozatban közzétett jelentések, az állandó és időszakos kiállítások, valamint a publikációk révén rendszeresen tájékozódhatott az ott folyó tevékenységről. Ennek hatására, és nem utolsósorban a múzeumvezető kiváló szervező munkájának köszönhetően az 1950-es évek végétől ugrásszerűen megnőtt a leletbejelentések és a múzeumba eljuttatott leletek száma. Az ajándékozók közül feltétlenül meg kell említeni Bene Mihály és Fűzi Lajosné vérségi pedagógusokat, akik a községben gyűjtöttek; Süli Lajos turai lakost, ő Galgahévízen és főleg Tura határában szedett össze kőeszközöket, kerámiát és értékes bronz tárgyakat, valamint a kistarcsai Péntek Attilát, aki Ácsán, Aszódon, Dányban, Galgahévízen, Valkón és Zsámbokon gyűjtött nagyszámú leletanyagot. Példaértékű az Asztalos István szerkesztésében megjelenő múzeumi kiadványok sora. A régészeti tárgyú művek között megtalálható egy-egy lelőhely összefoglaló bemutatása (Kalicz Nándor: Kőkori falu Aszódon), komplex feldolgozása (A hévízgyörki középkori templom) vagy egy kutatási téma eredményeinek ismertetése (Miklós Zsuzsa: A Gödöllői dombvidék várai; A Galga-völgyi földvárkutatás újabb eredményei). Feltétlenül meg kell említeni a falumonográfiákat is; egy részüket a múzeum adta ki, de több, a települési önkormányzatok által megjelentetett mű írásában is közreműködtek a múzeum munkatársai. Az elmúlt ötven évben a Petőfi Múzeum régészeti tevékenységét a terepmunka (ásatások, leletmentések, terepbejárások) - nyilvántartás - tudományos feldolgozás (publikációk) - bemutatás (kiállítások, előadások) egysége jellemezte. Régészeti gyűjteményének nem csak a mennyisége imponáló, de tudományos szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A Galga-völgy, amely a 19századi kezdeti felbuzdulás után nagyon sokáig szinte fehér folt volt, ma az ország egyik legjobban kutatott területe. Bár 2007-ben a múzeum besorolása megváltozott, úgy vélem, az elért eredmények köteleznek: a jövőben is meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek a korábbiakhoz hasonló színvonalú munkát, és ugyanolyan kiemelkedő eredményeket tesznek lehetővé.