Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Kővári Klára: Régészeti kutatások a Galga-vidéken

letek segítségével az őskőkortól 1686-ig. 69 Jelenleg (2008 júliusában) a mú­zeum gyűjtőterületén összesen 6l4 lelőhelyet ismerünk, ezek községek sze­rint megoszlását táblázatba foglaltam. Település Lelőhelyek száma 2008-ban 1. Acsa 44 2. Aszód 22 3. Bag 27 5. Dány 70 24 6. Domony 21 7. Galgagyörk 41 8. Galgahévíz ^0 9. Galgamácsa 52 11. Hévízgyörk 33 12. Iklad 13 14. Kartal 16 20. Püspökhatvan 30 22. Tura 78 23. Vácegres 17 24. Váckisújfalu 17 25. Vácszentlászló 21 26. Valkó 35 27. Verség 45 28. Zsámbok 28 A topográfiai kutatásokkal párhuzamosan végezte Miklós Zsuzsa a Gödöl­lői dombvidék, és ezen belül a Galga-völgy földvárainak kutatását. A Petőfi Múzeum gyűjtőterületén 5 őskori (Aszód-Manyik, Váckisújfalu-Földvár, Valkó-Kásatető, Verseg-Makkos, Zsámbok-Kerekhalom) és 5 Árpád-kori föld­várat (Domony-Flóramajor, temető, Galgagyörk-Templomdomb, Galgahévíz, Szent András part, Galgamácsa-Ecskend, Templomhegy, Valkó-Csákópart) azonosított. Eredményeinek ismertetésére Asztalos István teremtett lehetősé­get a Múzeumi Füzetek egyik kötetében. 71 1975-ben Asztalos István tiszteletdíjas vezetőből függetlenített állású igaz­gató lett, így teljes energiáját az intézmény irányítására fordíthatta. Tevékeny­ségéhez továbbra is hozzátartozott a terepbejárás és a helyszínelések ellátása. A munkába bevonta a megyei múzeumszervezet régészeit is. Vácról Kővári Klára folytatott több alkalommal leletmentést (1975: Aszód, Rákóczi u. 1.: ké­ső bronzkori gödör; 72 1977: Bag, Jókai u. 2.: kelta kemencék; 73 1982: Verség, 69 MRT XIII/3. 70 A topográfiai kötet együtt tárgyalja az aszódi és a gödöllői járás lelőhelyeit, a községek számozása azok ábécésorrendjében történt. 71 Miklós 1982. 72 Kővári 1979, 5-15. - MRT XIII/3, 2/5. sz. lh. 73 Rég. Füz. 31 (1978) 3-4. - MRT XIII/3, 3/4. sz. lh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom