Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Kővári Klára: Régészeti kutatások a Galga-vidéken

1908-ban Márton Lajos Valkón, a Csákó-parton található Árpád-kori földvárat vizsgálta egy kutatóárokkal.

48 1930-ban Hillebrand Jenőnek - az akkor még diák Patay Pál közreműködésével - Acsa, Cselin-hegyen volt két napos ásatása. A lelőhelyről származó késő bronzkori cserepek az MNM-be kerültek.

49 1932-ben ugyancsak Ácsán Patay Pál és Fettich Nándor a Zsidó-domb nevű szkíta kori halomsír részletét tárta fel.

50 1933-ban Patay Pál Galgagyörkön 10—11. századi köznépi temető sírjait tárta fel.

51 Az 1950-es években a balassagyarmati múzeumban dolgozó Patay Pálnak voltak leletmentései Ácsán. A Kis-Papucs-hegy lábánál 1956-ban két földbe mélyített kelta lakóházat, Árpád-kori településhez tatozó kemencéket, tűzhelyeket és gödröket tárt fel.

52 Ugyanebben az évben a homokbányában megbolygatott 10-11. századi temetőről készített jelentést.

53 Ezektől az esetektől eltekintve azonban egészen az 1960-as évekig csak véletlenül, kisebb-nagyobb földmunkák alkalmával előkerült leletekről tudunk. A helyszínre a legtöbbször a Magyar Nemzeti Múzeum régészei szálltak ki, s a leletek is oda kerültek. Új korszak kezdődik: az 1960-as évek A több évtizedes pangás után az 1950-es évek végétől örvendetes változás szemtanúi lehetünk a Galga-völgy régészeti, néprajzi, helytörténeti kutatásában. A megújulás központja Aszód lett, ahol 1958 elején döntés született arról, hogy rendbe kell hozni Petőfi Sándor egykori iskolájának, az evangélikus latin gimnáziumnak addigra már szégyenteljes, elhanyagolt állapotban levő épületét és annak környezetét, s a felújított épületben létesítendő járási múzeummal kell ápolni a költő emlékét.

54 Ez a célkitűzés a kezdetektől fogva összekapcsolódott azzal az elgondolással, hogy egyúttal a Galga-vidék néprajzi, helytörténeti és régészeti emlékanyagát is gyűjteni és bemutatni kell. A múzeum létrehozásában, a gyűjtemények megalapozásában nagy összefogás valósult meg; a szervező- és irányító munkát végző Kovács László művelődési ház-igazgató, járási népművelési felügyelő mellett részt vállaltak benne az aszódi és a környező települések iskoláinak vezetői és pedagógusai. A legaktívabb résztvevő 48 Márton 1910, 168. 49 Patay 1958, 53. - MRT XIII/3, 1/1. sz. lh. 50 Patay 1955, 68. - MRT XIII/3, 1/4. sz. lh. 51 MNM Adattára 34/1962.11., BPM 51.134-138. 52 Patay 1959, 39-44. A leletek a balassagyarmati múzeumba kerültek. - MRT XIII/3, 1/1. sz. lh. 53 MNM Adattára 121.A.II. - MRT XIII/3, 1/29. sz. lh. A leletek elkallódtak. 54 A múzeum létrejöttét és az első évtizedek történetét ismerteti Asztalos 1988.