Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Zoltán: Etnicitás és kontaktzónák - Nemzetközi konferencia a Petőfi Múzeumban

vizsgálatát végezte el, amikor egy település vagy kistáj jelenségcsoportjaival foglalkozott. A mezozónáh&n tapasztalt folyamatokat írta le Szőke Anna, Kocsis Gyula, Mirnics Károly, Mód László és Simon András, Ozsváth Gábor Dániel, Lendvai Kepe Zoltán, Bihar Mária. (A sorból némileg kilóg Osvát Gábor Dániel sajátos kontaktzóna-megközelítése, hiszen a szerző a vendégmunkán történő kapcsolatfelvételt és magát a jelenségcsoportot előretolt kontaktzónának tartja: „A vendégmunka migráció révén képviselt kapcsolatrendszerre összességképpen el kell mondanunk, hogy e jelenség nem lokalizált. A történelem során folyamatosan fennálló életstratégiának számított. Sajátossága, hogy a megélhetés keresésének ezen formája csupán rövid időre volt elnyomható, és az első adandó alkalommal újra és újra felszínre tört." A makrozóna sajátosságait kitekintésszerűen igyekezett bemutatni Kelemen László, Göncz László és Lábadi Károly. Utóbbi a horvátországi magyarság területi elhelyezkedését illetően megállapítja: „A szigetszerű elhelyezkedés miatt a drávaszögi magyarság esetében ... helyesebb területileg elkülönülő nemzetiségi kontaktzónáról beszélni, mintsem egyszerű határvonalakkal jelölhető érintkezésről." Több jelenségcsoportot felvillantva rakták egymás mellé a kontaktzóna elemeit a kerekasztal-beszélgetés résztvevői: A Gergely András, Bartha Csilla, Farkas György, Gyurgyík László, Ilyes Zoltán, Papp Richárd és Szarka László. A beszélgetést bevezető Szarka László magáról a zónáról az alábbiakat jegyezte meg: „A kontaktuszóna tehát néprajzi, antropológiai, de társadalomtörténeti és etnoszociológiai értelemben véve is olyan társadalmi teret jelent, ahol a nyelvek, kultúrák találkoznak, vegyülnek, szervülnek, olvadnak egymásba. A kontaktuszóna lényegét a két vagy több kultúra kölcsönös egymásra hatása jelenti, hiszen az egyik vagy másik kultúra megszűnése, felszámolása, teljes asszimilációja egyszersmind a kontaktuszóna létezésének a végét is jelenti." Sajátos kép rajzolódik ki a kulturális kapcsolatokat illetően, aminek egyik - talán a legsarkalatosabb pontja - a nyelvi érintkezés kérdése. Ez a probléma szinte mindegyik szerzőnél terítékre került valamilyen formában. A terepi vizsgálódások során megtapasztalt nyelvhasználati szokások a kutatókat lokális helyzetelemzésekre késztették. Ebből a szempontból szerencsés, hogy a terepen tapasztaltakat a Disputa a konferencia szünetében