Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Asztalos Tamás: Műemlékek, műemlékvédelem - A Petőfi Múzeum szerepe a Galga-völgy műemlékvédelmében, az énekek megőrzésében, új értékek teremtésében

1984-ben a Szent Márton-napi misére és körmenet vezetésére Kővári Imre esperes plébános Pálos Frigyes

2 prépostot, hatvani plébánost kérte föl. Pálos Frigyes, látva a siralmas állapotokat azonnali lépésekre szánta el magát. Fölkérte Holnapy Dénes és Pongrácz Attila építészmérnök hallgatókat a fölmérési rajzok elkészítésére, valamint dr. Asztalos Istvánt, mint múzeumigazgatót, a templom régészeti feltárásának előkészítésére. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség hozzájárult ahhoz, hogy Holnapy Dénes készítse el a rekonstrukciós kiviteli terveket. A munkához Kralovánszky Péter építész hallgató is csatlakozott. A tervezéshez szükséges kitűzési rajzot Bartos Ferenc geológus mérnök készítette. Miután a templom belsejét kitisztították az omladéktól és növényzettől, 1985-86 nyarán Dr. Tari Edit régész vezetésével lezajlott a régészeti feltárás, amelynek rendkívüli eredményeként föltártak egy szarmata fejedelmi sírt, különböző unikális sírmellékletekkel egyetemben. A munka irányítását, gyakorlati levezénylését a Pálos Frigyes - Holnapy Dénes - Asztalos István hármas végezte. Holnapy Dénes akkori életének szinte minden pillanatát a templomnak szentelte.3 A belső falakon talált középkori falfreskókat Balázsovits Zsuzsa falképrestaurátor művész mentette meg. A kovácsolásokat Félegyházi Károly, az ötvösmunkákat Ozsváry Csaba ötvösművész készítette. Az ácsmunkákat Kiss Viktor és Balázs Vendel, az asztalos munkákat Hartmann Ferenc, a villanyszerelést Homoki Tibor végezte. Múlhatatlan érdemeket szerzett munkájával Szovics Pál egyházgondnok, valamint Bányánszky Andrásné és Sápi Károly családja a templom munkálataiban résztvevőknek négy éven át nyújtott vendégszerető gondoskodással. A templomot a Szent Márton napját követő vasárnapon, 1988. november 13-án Dr. Kacziba József püspök szentelte föl.

4 A műemléki rekonstrukciót követően az aszódi Petőfi Múzeum tanulmánykötetet jelentetett meg a Múzeumi Füzetek 39. számaként 1989-ben, A hévizgyörki középkori templom. Egy XIII. századi romtemplom régészeti feltárása és műemléki helyreállítása címmel. A kötetben Pálos Frigyes Bevezetője mellett négy tanulmány olvasható; Tari Edit a templom régészeti feltárásáról, Dinnyés István a templom alatt föltárt szarmata sírokról, Balázsovits Zsuzsa a középkori falfestmény töredékek restaurálásáról, Holnapy Dénes pedig a műemléki helyreállításról írt. A gazdag kép- és rajz2 Pálos Frigyes nevéhez fűződik a többi között az egyházasdengelegi, a csörögi és a tereskei templom műemléki rekonstrukciója. 3 Holnapy Dénes a műemléki rekonstrukciót követően beiratkozott a Római Katolikus Teológiára, azt elvégezte, majd pappá szentelték. Jelenleg Zsámbékon végzi papi szolgálatát. 4 Pálos 1989.