Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Zoltán: A Galga-mente néprajzáról - Festők, fafaragók, hímzők, írók... Népművészek a Galga mentén

Szobrai a paraszti népélet alakjait mutatják és azokét az iparosokét, akik szervesen kapcsolódtak az általa ábrázolt világhoz. Figurái lényegre törően egyszerűek, mellőznek minden felesleges díszítést. Erősek, kemények alak­jai. Olyan embereket faragott fába, akik az élet árnyoldalát ismerték. Favágói, kovácsai, szőlőtaposói, de még „falusi madonnái" is dacosak, ahogy a vallá­sos témájú alkotásai is nélkülözik az áhítatot: szikárak, szálkásak, mint maga a megmunkált-faragott anyag. Reitmayer József (1912-1980) Reitmayer József Zalaszentgróton született és 1959­ben költözött az Isaszeghez közeli Szentgyörgy­pusztára. Eredeti foglalkozása cipész, de sokféle munkába kényszerítette az élet: kisiparosként és gyári munkásként éppúgy kereste a kenyerét, mint napszámosként vagy játékkészítőként. Dolgos éle­tének vége felé paraszti munkát végzett az isaszegi termelőszövetkezetben. Nyugdíjba vonulása után, 1972-ben kezdett el faragni. „Szobrai egy hajdanvolt népi életformát idéznek, azért, hogy lássák: »hogyan éltünk, hogyan küzdöt­tünk«. Paraszt- és kézműves figuráit csaknem mindig szerszámmal a kézben vagy munka közben ábrázol­3 Kerékgyártó 1980. hogy mit akar, mit dolgozik.« Szobraira nem a naiv művészet harmonikus álla­potszerűsége jellemző" - írta alkotása­iról Kerékgyártó Istvánt ja. »Egy embernek az elgondolásához ­mondta - hozzátartozik a szerszám, az,

Next

/
Oldalképek
Tartalom