Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Ráduly Emil: A Váci Múzeum Egyesület újjáalakulása 1980-ban

Ráduly Emil A VÁCI MÜZEÜM EGYESÜLET ÚJJÁALAKULÁSA 1980-BAN Az 1895-ben alakult Váci Múzeum Egyesület működé­sének utolsó megnyilvánulása az 1948. évi Centenári­umi kiállítás volt, s ezt utólag jelképesnek is érezhet­jük. Bár a következő két évtizedben az Egyesület mű­ködésének akár formális felelevenítésére sem lehetett gondolni, az 1970-es évek végére tulajdonképpen már újra kialakult a váci múzeum körül az a társadalmi bá­zis, amely az Egyesület szellemének megfelelően szív­ügyének tekintette a mostoha helyzetben lévő városi gyűjtemény sorsát. A rendszeresen visszatérő múze­umlátogatók, a kiállításmegnyitók törzsközönsége, a tárgyakkal, fotókkal, régi könyvekkel, vagy csupán kérdéseikkel a múzeumot felkereső polgárok körében csak föl kellett vetni az Egyesület újjáalakításának öt­letét, s lelkes támogatásra találtunk. Huszonöt év már nagy idő, ami nem csak egy Egyesület, hanem az egyén életében is nyomot hagy. Az egyik gyakori jelenség, ami ebből következik az, hogy halványul az emlékezet, fontos adatok, időpon­tok, nevek, események merülnek feledésbe. A másik jelenség ennek épp az ellentéte, a régi valóságtól elté­rő hangsúlyokban emlékezünk, utólag indokolatlanul nagyobb jelentőséget tulajdonítunk egyes kisebb sze­repű történéseknek, ill. a jelenkor szemléletét, érték­rendjét, vélt vagy valós elvárásait fenntartások nélkül érvényesítjük a múltra vonatkozólag. Magam is igyek­szem most, már csak a saját muzeológusi szakmám követelményei miatt is kikerülni ez utóbbi két jelenség veszélyét, viszont a korábban említett halványuló em­lékezet következményeit elhárítani már nehezebb szá­momra. Talán annyi könnyebbségem van, hogy né­hány éve magam rendeztem és egyben újra átolvas­tam a VME kétévtizedes iratanyagát, sőt azóta is ke­rült elő, éppen az újraalakulás évére vonatkozó, annak idején technikai jellegű, adminisztrációs mellékter­méknek tekintett iratanyag, amelyet szerencsére megőriztem. Az újjászervezés gondolata egyébként helyileg ta­lán nem is Vácott, hanem Szentendrén született meg 1978-ban, még abban az évben, amikor elkezdtem váci múzeumigazgatói tevékenységemet. A szentend­rei megyei múzeumigazgatóság akkori vezetője a ki­váló néprajzkutató és múzeumszervező, a fiatalon el­hunyt dr. Ikvai Nándor volt. A megyei múzeumi szer­vezetben a mai helyzettől eltérően akkoriban lényege­sen szélesebb körű jogosítványai és működési szabad­sága volt a városi múzeumok igazgatóinak, így nekem is, de természetesen nélkülözhetetlen volt a szakmai együttműködés a megyei múzeum igazgatójával. An­nál is inkább, hiszen pályakezdő muzeológusként ke­rültem Vácra, a debreceni Déri Múzeumban megszer­zett múzeumi gyakorlattal. Dr. Ikvai Nándor szándéka az volt, s múzeumigazgatói kinevezésem előtt és után folytatott beszélgetéseink során elvárásként azt tűzte ki feladatul számomra, hogy Pest megye legrégebbi, de akkoriban meglehetősen lepusztult (alvó) múzeu­mát újjá kell szervezni, szakmai múltjához méltó, ko­rábban rangos évkönyvsorozatát megint meg kell in­dítani, újszerű kiállításokat kell rendezni, a város kö­zönségével közvetlen kapcsolatot kell kialakítani - az­az újjá kell szervezni a Váci Múzeum Egyesületet -, és a fő cél az legyen, hogy minden követ meg kell moz­gatni a múzeum méltó és alkalmas elhelyezése érde­kében. Sajnos, ez utóbbi területen sikertelen voltam, bár rövid, 6 éves múzeumigazgatói időszakomban is két múzeum elhelyezési tervezet születését és halálát értem meg, sőt a feladat, a célkitűzés azóta sem való­sult meg. 1 Az újjáalakult VME első közgyűlése Az 1980-as újraalakulás megkésettnek is tekinthe­tő, hiszen az 1960-as évek közepétől országszerte már nagyon sok hasonló célú, múzeumpártoló, ill. más kulturális jellegű szervezet működött az országban. Tömegeket megmozgató jelenség volt ez idő tájt az egyes intézmények körül kialakult, laza szerveződésű Múzeumbaráti Körök, Várbaráti Körök, majd az ezeket országosan összefogó Tájak-Korok-Múzeumok Klu­bok megalakulása, amelyek azonban többnyire nem egyesületi formában működtek. Fölmerült Vácon is, többen tanácsolták, hogy az esetleges kötöttségeket elkerülhetnénk egy Múzeumbaráti Kör szervezésével, de az elődök emlékének tisztelete, a váci múzeumot létrehozó, s működtető Váci Múzeum Egyesület élő hagyománya miatt az egyesületi forma és elnevezés mellett döntöttünk. 2 A VME 1948-tól 1980-ig kényszerűségből nem működött. A Váci Múzeum Egyesület 1980. október 12-én valójában újjászerveződött, formálisan viszont az egyesületekre vonatkozó akkori törvények alapján ezen a napon új egyesületként tartott alakuló közgyű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom