Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)
Voit Krisztina: Adalékok a Váci Múzeum Egyesület történetéhez
és ennek V. osztályaként létrehozta a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségét. Ezzel új fejezet kezdődik a két világháború közötti magyar közgyűjtemények életében. Hóman az egykori Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének és Tanácsának tapasztalataira építve, annak legjobb módszereit és elveit eleveníti fel. Ennek lényege, hogy az állami segélyezést egy meghatározott színvonal eléréséhez köti, amelyről a gyűjtemény eredeti fenntartójának kell gondoskodnia. Ami azt jelenti közelebbről, hogy a gyűjteményt eredendően rendezni, feldolgozni kell, gondoskodni a működéséhez szükséges helyi feltételekről - könyvtárak esetében az olvasóteremről, múzeumoknál a megfelelő kiállító helyiségekről, tárlókról stb. -, valamint minimális létszámról, de legalább egy szakképzett főállású tisztviselőről. Ha a gyűjtemény ezeknek a feltételeknek megfelelt, közgyűjteménnyé nyilváníttatott. A továbbiakban az állami segélyezés szakmai felügyeletet is jelentett, amely kiterjedt a fenntartóra is, és bizonyos kötelezettségeket írt elő. Ezzel mintegy „megvédte" a gyűjteményt és annak érdekeit akár a fenntartóval szemben is. így a gyűjtemény fejlődését három forrásból is tudta fedezni, úgymint saját egyesületi tőkéjéből, a fenntartótól (város, megye stb.) kapott anyagiakból és az állami segélyekből. Ez az új irányítási rendszer igen hatékonynak bizonyult mind a már jól működők, mind a különféle nehézségekkel küzdők számára is. Ennek köszönhetően váltak például valódi nyilvános gyűjteményekké a pécsi és a székesfehérvári városi könyvtárak. A rendszer előnyeit azonban elsősorban ott tudták kihasználni, ahol mind a város, mind publikuma közös erőfeszítéssel igyekeztek a gyűjtemények felvirágoztatására. Vác esetében, úgy tűnik, ezek az erőfeszítések nem voltak elegendőek. 1936. augusztus 10-én kelt az a körirat, amelyben a Magyar Nemzeti Múzeum ügyvezető alelnöke, Zichy Géza ismertette az 1929. XI. tc. alapján a miniszter 10.058-1936. III. sz. rendeletével közgyűjteménnyé nyilvánított intézményeket. Ezek a következők: Nógrádvármegyei Nagy Iván Múzeum, Balassagyarmat; Déri Múzeum, Debrecen; Városi Könyvtár, Győr; Somogyvármegyei Múzeum-Egyesület, Kaposvár; Városi Múzeum, Kecskemét; Borsod-Miskolci Múzeum, Miskolc; Szabolcsvármegyei Jósa-Múzeum, Nyíregyháza; Városi Majorossy Imre Múzeum, Pécs; Városi Múzeum, Sopron; Városi Könyvtár, Sopron; Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum, Szeged; Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum, Székesfehérvár; Tolnavármegyei Múzeum, Szekszárd; Vasvármegyei Kultúregyesület Múzeuma, Szombathely; Veszprémvármegyei Múzeum, Veszprém. 20 Mint láttuk, a Váci Múzeum Egyesület nincs a felsoroltak között. Feltehetően a korábbi, háború előtti értékelés érvényesült az egyes gyűjtemények elismerésekor, hiszen azért a háborút követő években a Váci Múzeum Egyesület egy - meglehetősen lassú, de mégiscsak biztos - fejlődésrajzot mutat. Az inflációs időkben is tovább gyarapítják a gyűjteményt. A tőkéjük egy részét - feltehetően Tragor javaslatára - részvényekbe fektették, így a Váci Városfejlesztési részvényekből 300 darabot, a Váci Pénztáriakból 15 darabot vásároltak. Alapítványokkal is gyarapodtak, mint a Karcsú A. Arzén-féle és a dr. Kohn Jakabné Neuwirth Gizella alap. 1930-ban összegző jelentést nyújtottak be, amelyben beszámoltak a jelenlegi állapotokról: „l.a) A gyűjtemény Vác megyei város tulajdona. b) A tulajdonban és az elhelyezésben előfordult változások: Pauer Imre dr. ny. egyetemi tanár 1918-ban a Papnevelde utcai házát az egyesületnek adományozta s ide 1919-ben az egyesület át is költözött, de egyelőre az ajándékozó csak két helyiséget engedett át, miért is a gyűjtemény raktárszerű elhelyezést nyert. Az ajándékozó azonban, nem hogy több helyiséget adott volna át, hanem 1923-ban vissza akarta venni az ingatlant, amelyben különben maga is bent lakott, a már átadott két helyiségbe való bejutást megnehezítette. Sőt volt idő, amikor azokat teljesen elzárta. Az átköltözés előtt az anyag bérelt helyiségben volt elhelyezve s pontosan lajstromozva. (Mellékelve a gyűjtemény régi leíró lajstroma.) Miután az ajándékozó elhatározását a visszavételt illetőleg meg nem változtatja, nyugalmát pedig az egyesület vezetősége zavarni nem akarja, a raktárszerűen elhelyezett nagy anyag jobb elhelyezéséig nem rendezhető. c) Ásatások, leletek: 1926. Pest vármegye főispánja a vármegyei múzeum tárgyait átengedte örök megőrzésre. 1927-29. A váci oldalon a kosdi határban elhúzódó praehistoricus temetkezőhely néhány sírját feltártuk és innen néhány értékesebb darabot kaptunk. d) Kiadványok: 1922. Tagilletmény. Kisparti János: A váci Thereziánum története. 1923. Tagilletmény. Tragor Ignác: Váci érdekességek. 1924. Tagilletmény. Váci Náci: Vác vidámsága. I. k. 1925. Tagilletmény. Váci Náci: Vác vidámsága II. k. 1926. Tagilletmény. Tragor Ignác: Vác az irodalomban. 1927. Tagilletmény. Tragor Ignác: Váci dekameron. I. r. 1928. Tagilletmény. Tragor Ignác: Vác története. Ez évben önállóan kiadtuk Tragor Ignác: Vác monográfiája című díszmunkát. Minden évben külön kiadtuk Jelentésünket. e) Fontosabb események: 1923. Petőfi és Madách emlékünnepélyt rendeztünk. (Közgyűlés) 1924. Vas Gereben Részt vettünk a Faluszövetség kiállításán.
