Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)
Voit Krisztina: Adalékok a Váci Múzeum Egyesület történetéhez
300 koronára, amely a könyvtár és a régiségtár között oszlik meg. A múzeumnak nincsenek ekkor még olyan jelentős önálló más tárai - pl. a néprajzi vagy természetrajzi -, amelyek külön szerepelnének. Ez az összeg is csak 1915-ben marad meg. 1915-ben Mihalik József, az új főfelügyelő egy nagyobb reformot hajt végre a Főfelügyelőség javadalmazási rendszerében. Négy nagyobb csoportba sorolja az egyes intézményeket nagyságuk és fontosságuk szerint. Vác a negyedik csoportba kerül, amely a „támogatás szempontjai szerint az utolsó". Mihalik leszögezi: „a felsorolt könyvtárak eredményeinél, anyaguk értékénél, vagy a közművelődésre való csekélyebb hatásuknál fogva állami segélyezésre legalább ez idő szerint nem tarthatnak igényt, ha értékesebb anyaggal bírnak is, segélyezésük ez idő szerint, a javadalom elégtelensége miatt, lehetetlen..." 8 Mindennek következménye, hogy 1916-tól nem kap a Váci Múzeum Egyesület semmiféle támogatást a Főfelügyelőségtől. Mihalik döntése és a kedvezőtlen besorolás nem érhette váratlanul a kortársakat sem, hiszen a fentebb említett 300-300 koronával már korábban is Vác volt a leggyengébben dotált egyesület: ilyen keveset rajta kívül nem kapott senki. Igaz, nem is kezdeményezett az Egyesület olyan beruházásokat, építkezéseket, amelyekhez nagyobb segélyeket igényelhetett volna, gyűjteményeit is mérsékelten gyarapította, és főként nem túl jelentős munkákkal. Igaz, a múzeum legfontosabb feladatának a helyismereti anyag gyűjtését tartotta, de ezen belül is jelentős ásatásokat nem eszközöltek, s ha mégis, ezek az utókor értékelése szerint is „nem voltak nagyobbak és rendszeresebbek", 9 akár a pogányvári (bronzkori), akár a bolhavári (római kori) ásatásokra gondolunk. (így tűnik, ha a lelkesedésben nem is volt hiány, de sem a szakértelemmel, sem a tényleges erőfeszítésekkel nem jártak elöl. És ha végigolvassuk 1910-től az általuk benyújtott évi beszámolókat, efelől kétségünk aligha lehet. 1910 „A Váci Múzeumot fenntartó Múzeum Egyesület 1910. évi működéséről 17 oldalra terjedő nyomtatott, lendületes jelentésben számol be. A püspöki könyvtár épületében immár állandó otthont nyert múzeumban serényen folyt a rendezés munkája Mihalik József előadó országos felügyelő ellenőrzése és irányítása mellett. A régiségek preparálása és rendezése Walla László múzeumőr buzgólkodása folytán már annyira előrehaladt, hogy ősszel a múzeum megnyitható lesz. A könyvtári állományt szakok szerint elrendezték. Az államsegélyből a régiségtár állományát váci leletekkel és régiségekkel, a könyvtárt pedig váci származású és vonatkozású könyvekkel gyarapították, Mint a könyvtár legbőkezűbb pártfogóját kell gróf Csáky Károly megyés püspököt megemlítenünk, aki a múzeum számára az 1000 koronán megszerezte Hajnik Pál váci országos képviselő ereklyéit, köztük a váci úrnők által hímzett zászlót, a magyar álladalom belügyi pecsétjét s a nevezetes képviselő beszédeit. Gróf Csáky Károly ezenkívül még egyéb ajándékot és 400 K. készpénzt is adott a múzeumnak. A többi adomány sorában Mednyánszky Kanitz Henrik ajándékai említendők, aki egy XVIII. századbeli álló órát ajándékozott a múzeumnak, amelyet Brinbaum Jakab váci órás készített, s amelynek előlapján porcelánra festett helyi vonatkozású tájkép látható, ugyanő egy aranyozott Migazzi érmet is ajándékozott a múzeumnak. A többi ajándék közül még Strober János neves váci sebészorvos művészi kivitelű arcképe és okmányai, Éhn Bernát váci festő »A katona búcsúja" című festménye, s az asztalos és kőműves céhek ládái okiratokkal érdemelnek említést. A múzeumot fenntartó egyesület működéséből ki kell emelni, hogy Argenti Dömének, a váci származású homeopata orvosnak szülőházát márványtáblával jelölte meg; jótevőjének, Csáky Károly grófnak tíz éves püspöki jubileumát lelkesen ünnepelte, Berán Lajossal igen sikerült plakettet készítvén erre az alkalomra, végül, hogy múlt évi tagilletmény gyanánt az egyesület érdemes elnökének, dr. Tragor Ignácnak »Vác története 1848-49-ben« című munkájának befejező kötetét adta ki." 10 1911 „A Váci Múzeumot fönntartó Múzeum Egyesületnek eddig is nyomtatásban kiadatni szokott évi jelentéséből ez alkalommal 160 oldalra terjedő, nagyérdekű tartalmú évkönyv lett. ugyanis az Egyesület megkezdte a múlt évben irodalmi gyűléseinek sorozatát, amelyeken elsősorban amaz irodalmi nagyságainak munkásságát veszi tárgyalás alá, akiknek az életében Vácnak valamelyes szerepe volt. Ez irodalmi gyűléseken elhangzott felolvasások vannak az évkönyvben kinyomtatva. Schandl Mátyás egyesületi alelnök megnyitója után, mellyel az irodalmi üléseket bevezette, dr. Tragor Ignác "Petőfi és Vác«, dr. Gergely Mihály »Valami Petőfiről", Kisparti János »A tudomány az Ember tragédiájában«, dr. Sik Sándor »Az Ember tragédiájának ertelme«, dr. Tragor Ignác "Mikszáth és Vác" című nagyérdekű értekezései következnek, melyek után Madách Imrének egy eddig ismeretlen levele van bemutatva, amely Bucsek István pápai prelátus adományából került a múzeumba. Az irodalmi rész után évi jelentés következik, melyből megtudjuk, hogy a múzeumnak a Migazzi-téren, az egyházmegyei könyvtár épületében lévő helyiségét megjelölték. A rendezés munkája tovább folyik, úgy, hogy a múzeum megnyitásra készen áll, csak a katalogizálás és leltározás folyik még.
