Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Kővári Klára: Tragor Ignác és a váci múzeum régészeti tevékenysége

Hírlap számolt be.

16 A tudósító leírása szerint a kiállítás több helyiséget foglalt el, három szobában különböző képző- és iparművészeti tárgyakat (festményeket, metszeteket, porcelánokat stb.) helyeztek el, míg a folyosó végén levő tágas teremben voltak a „régiségek" (céhes emlékek, zászlók, az Ambro nyomda 1775-ös engedélyezési okmánya stb.), s köztük a régészeti leletek: „Hamuvedrek, urnák és könyvtartók a dunakeszi, aguincumi, bogdányi, váczi és szegedöthalmi leletekből". Ebben a teremben volt továbbá üvegszekrényekben a múzeum pénz- és éremgyűjteménye is. A kiállítás nagy sikert aratott, a bevételekből az egylet vagyona 143 frt 33 kr lett.

17 A kiállítás utáni néhány évben nincs hírünk a bizottság tevékenységéről. Úgy látszik, hogy a korábban tervbe vett veresegyházi, sződi, csomádi és kisszentmiklósi ásatások

18 is elmaradtak. A múzeumi mozgalom 1895 elején élénkült meg, amikor Bauer Mihály gimnáziumi rajztanár felvetette „egy könyvtárral egybekötött régészeti és iparművészeti múzeum" létrehozásának gondolatát. Bauer Csávolszky József felkérésére kidolgozta az új egylet, a Váczi Múzeum Egyesület alapszabály-tervezetét. A belügyminisztériumi jóváhagyás után az Egyesület 1896. december 27-én megtartotta alakuló közgyűlését a Városháza nagytermében.

19 A Múzeum Egyesület alapszabálya szerint az Egyesület célja egy régészeti és iparművészeti múzeum létrehozása, melynek egyik feladata „a múlt, főleg helyi s vidéki jelentőségű geológiai, őskori, történelmi, művészeti, irodalmi s tanügyi emlékének s maradványainak gyűjtése, megőrzése, ismertetése a közművelődés érdekében" (3. §). A múzeum 4 szakosztályra (iparművészeti, régészeti-történelmi, természetrajzi és tanügyi) oszlik, közülük a régészeti-történelmi szakosztályhoz tartoznak „a környéken talált kő-, bronz- és vaskori régiségek, történelmi emlékek, házi és hadi eszközök, bútor és ruhaneműek, ékszerek, pénzek és érmek, okmányok és nyomtatványok, nemesi czimerek, hatóságok és társulatok pecsétje sat." (5. §). Az egyesület céljai elérése érdekében a szakosztályok segítségével többek közt „nyomozásokat, kutatásokat és tanulmányozásokat eszközöl", továbbá „alkalmas módon felügyeletet gyakorol a véletlen lelet fölött" (4. §).

20 Az 1897. január 17-én tartott alakuló választmányi ülésen megválasztották a tisztikart. Az elnök Csávolszky József lett, a titkár pedig dr. Tragor Ignác, foglalkozása szerint helyettes közjegyző. Tragor ekkor már nagy lelkesedéssel vett részt az Egyesület munkájában, többek közt sok segítséget nyújtott a gyűjtemény, s főleg a numizmatikai anyag rendezésében. Nem csoda tehát, hogy a természetrajzi, majd egy hónappal később a régészeti-történelmi osztály vezetésével bízta meg a választmány.

21 A gyűjteményt az igazgatónak megválasztott Bauer Mihály fogadta be, az ő Tabán utca 22. sz. alatti házában nyílt meg a múzeum a nagyközönség számára 1898. február 27-én.

22 A Múzeum Egyesület létrejöttéről még 1897-ben hírt adott Hampel József az Archaeologiai Értesítőben, megemlékezve egyúttal az előzményekről, így Varázséji Gusztáv tevékenységéről is.

23 Az Egyesület országos elismerését jelzi, hogy elfogadták a választmány 1898. évi felterjesztését, és a szervezet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének felügyelete alá került.

24 Ennek köszönhetően az elkövetkező időszakban rendszeresen részesült az államsegélyből, amelynek összegét a múzeum gyűjteményeinek gyarapítására fordíthatták. A Főfelügyelőség az Egyesület szakmai munkájához is sok segítséget nyújtott, vezetői évenként eljöttek Vácra. 1900-ban például Hampel József, országos főfelügyelő-helyettes látogatta meg a múzeumot, s mint a május 29-i választmányi ülés jegyzőkönyvéből megtudjuk: „új irányt jelölt ki a múzeum működésére és a következő eljárásra sok hasznos utasítást adott". A legfontosabb ezek közül, hogy tanácsára az igazgatóság elhatározta a „Növedéki Naplónak folytatólagos naplószerű vezetését megállapítva a vezetés módját és annak vitelével Walla László múzeumi őrt bizva meg".

25 Hampel - akit Tragor javaslatára 1898-ban tiszteletbeli taggá választottak

26 - tanácsaival a továbbiakban is segítette az Egyesületet. Vizsgáljuk meg, hogyan alakult a létrejöttét követő években az Egyesület régészeti tevékenysége. Bauer Mihály javaslatára már 1897 végén elhatározták, hogy a következő évtől előfizetnek az Archaeologiai Értesítőre.

27 Az 1898. május 21-i választmányi ülésen Csávolszky elnök fontos indítványt terjesztett elő. Javasolta: „a környékbeli intelligencziát nyerjük meg ügyünknek oly módon, hogy az egyes vidéki plébánosokat működő tagokul megválasztva, felkérjük érdekeink előmozdítására, képviseljék ők saját községük területén a Váczi Múzeum Egyesületet, értesítsék a központot a netáni leletekről, gyakoroljanak felügyeletet az ásatásokra és szerezzék meg az egyesület számára a régészeti vagy műbeccsel biró tárgyakat". Előterjesztését a választmány elfogadta, s ennek értelmében 16 plébánost iktattak a vidéki működő tagok közé, többségük a közelebbi-távolabbi vidékről való (pl. Verőcéről, Dunakesziről, Mogyoródról, Fótról, Gödöllőről, Ecserről), néhányuk pedig az ország távolabbi részéről (pl. Szegvárról és Hódmezővásárhelyről).

28 A rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a felsoroltak közül csupán néhánnyal alakult ki valóban kapcsolat. Az egyik Révész István dunakeszi plébános, aki 1886-1889 között a Kopolya nevű dombon található bronzkori urnatemető egyik ásatója volt, s több, innen származó leletet ajándékozott a váci múzeumnak.

29 A másik Matejka Vilmos ecseri esperes. O végrendeletében nagy értékű éremgyűjteményt, valamint festményeket és könyveket hagyott a múzeumra.

30 Újabb tervek születtek ásatások végzésére. 1902 nyarán Freysinger Lajos alelnök javaslatára és az ő vezetésével az egyesület vezetősége felkereste a város közelében levő „történeti emlékhelyeket", nevezetesen a Pogányvárat, a Bolhavárat, majd a török csatornát. A „helyszíni szemlék" alapján a választmány úgy döntött, hogy a Pogányváron és a Bolhaváron ásatást fognak rendezni, az ásatási engedély megszerzésével