Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Forró Katalin: Álmok, tervek, múzeumépületek

nyú ajtót tokostul. Zárt folyosókat szüntettek meg, s ablakokat helyeztek át. Bevezették a villanyt és a vizet, teljesen rendbe hozatták a tetőt és a mellékhelyiségeket.

85 A parkettát is ki kellett javíttatni. A kőműves- és asztalosmunkáért Ivánovits Jánosnak 4198,75 pengőt fizettek ki.

86 A festő és mázoló munkákra 1505,63 pengőt költöttek.

87 A teljes felújításon kívül a belső berendezést is el kellett készíttetniük. Az épület rendbehozatalára és a berendezés elkészíttetésére a polgármester - dr. Karay-Krakker Kálmán - „a város megterhelése nélkül az iskolán kívüli népművelődési alapból bocsátotta rendelkezésre oly formán, hogy a teljes összeg 16 000 pengőt fog kitenni és ebből 4 éven át az egyesület 4-4 ezer pengőt fog kapni".

88 A belső kialakítás feladatát Latabár Károly iparművészre bízták, aki több hasonló feladatot oldott már meg. A tervek szerint: „lesz a múzeumnak nyolc nagy terme, könyvtára, laboratóriuma, raktára és több más helyisége".

89 A felújításra és a rendezésre kapott öszszeg kevésnek bizonyult, ezért a választmány eladta az Egyesület 50 darab részvényét.

90 A Pauer házban megnyí elnök keserűen jegyezte meg az 1938. december 16-i választmányi ülésen: „a múzeum a jövő évi terveit nem terjeszti elő, azt szükségtelennek tartja, mivel a múzeum a városi segélyét nem kapván meg, ily körülmények között az egyesület működését folytatni nem tudja és a múzeumot kénytelen lesz a város rendelkezésére bocsátani, ha a város más elhatározásra nem jut".

95 Az elnök fáradozása nem járt sikerrel. Hiába mutatta meg a választmány tagjainak az „épületen mutatkozó hiányokat és a szükséges feltétlen elvégzendő"

96 munkálatokat. A múzeum kapuja ebben az időben is zárva maradt. Az idős, évek óta súlyos betegségben szenvedő Tragor az elnöki feladatokat 1940-ben már nem tudta ellátni, 1941. február 10-én elhunyt. Az állagmegóvási munkákra később a háború okozta nehéz gazdasági helyzet miatt sem kerülhetett sor. Az 1944. decemberi bombázások a tetőzetet rongálták meg. Az ablakok betörtek, az ajtók megrongálódtak, a víz- és a villanyvezeték megsérült. A múzeumőr, Bán Márton már 1945 tavaszán-nyarán - saját költségén - kijavította, kijavíttatta az épület és a bekiállítás képei (1931) A munkák tavaszra fejeződtek be. Az 1931. április 27-én megtartott választmányi gyűlésen megtekintették a kész múzeumot, s egyben a kiállítást is. Ekkor jelentette be Tragor Ignác elnök, hogy május 10-én, áldozócsütörtökön megnyitják a kiállítást. Javasolta, hogy az érdeklődők vasár- és ünnepnapokon 10-12 óra között díjtalanul tekinthessék meg, de iskolák, testületek, intézmények és kirándulók, ha előre bejelentik, bármikor megnézhessék.

91 A hideg idő beálltával azonban be kellett zárni a kiállítást. Az Egyesületnek nem volt elég pénze az épület fűtésére.

92 Ezt követően a fűtési szezonban mindig zárva volt. 1933-ban pedig már csak bejelentésre fogadtak látogatókat.

93 Az épületet 1937-ben bővítették. A padlástérben egy munkahelyiséget alakítottak ki. Mivel az udvar felőli részen beázott, a tetőt is ki kellett javíttatni.

94 Az új polgármester, dr. Intzédy-Meiszner János - aki magánemberként ugyan lelkes múzeumbarát volt nem támogatta kellőképpen a múzeumot. Tragor Ignác rendezés háború okozta sérüléseit, így sikerült 1946. május 4-én a múzeumot megnyitni a látogatók számára.

97 A Váci Múzeum Egyesület, ha ötvenedik születésnapján számvetést készített volna, sorra véve megvalósult és megvalósulatlan épületterveit, az eredmény igencsak elkeserítő lett volna. Új múzeumépületet nem sikerült építeni. Volt olyan terv - az evangélikus templom mellé épülő múzeum -, amely már a telek megszerzésének sikertelensége miatt kudarcba fulladt. A kántorlak telkén pénzhiány miatt nem épült múzeum, pedig a tervek és a költségvetések is készen voltak. Új épület helyett átépítéssel is próbálkoztak. A leghosszabb ideig a Hegyes múzeummá alakítása szerepelt a terveikben. Bauer Mihály már 1897 novemberében előállt a Hegyes megvásárlása és átalakítása tervével. Egy új múzeum építésének lehetőségei időről időre háttérbe szorították ugyan, de véglegesen csak 1905 végén vetették el. Az átalakítással két