Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)
Forró Katalin: Álmok, tervek, múzeumépületek
Wölcz Lajos építész és építőmester szeptember 9-i dátummal készítette el a terveket, s 10-i dátummal a költségvetést. Az általa elképzelt múzeumépületet a Duna felől lehetett megközelíteni. A sarokbástya megbontásával készült volna a főbejárat. A bástya szolgált volna lépcsőházként, s csigalépcső vitt volna fel a földszintre. A nyolcszögletű előcsarnokból az apró őrszobába - ahol a múzeumőr tartózkodik -, az udvarra és két kiállítóterembe lehetett volna bejutni. A terv szerint az egykori zárkákból és szobákból falak megbontásával és a terek egybenyitásával három kiállítótermet hoztak volna létre. A bejárattól jobbra az első terem 49,02m 2 , az ebből nyíló keskeny, hosszú terem - 15,4 X 3,2m - 49,28m 2 lett volna. A bejárattól balra eső terem a legnagyobb, 77,19m 2 . A kiállítótermek a fényt a felső világítóablakokon át, illetve mesterségesen kapták volna. Az ajánlott útvonal kialakítása szerint a két útirány végpontja az udvar lett volna, melyen át újból az előcsarnokba lehetett jutni. Az udvar végében lett volna egy szoba-konyha-kamrás felügyelői lakás. A lakásnak - s egyben az udvarnak is - nyílt volna egy kijárata a szomszéd utcára. A másfél méter széles „kapualj"-on át nem lehetett járművel bejutni, nagyobb tárgyak mozgatásához, s a kiállítóterembe juttatásához nem lett volna elegendő hely. A kiállítótermek ajtóit is meglehetősen szűkre tervezték. A tervek és a költségvetés szerint az épülethez nem tartozott raktárhelyiség. Pince kialakításáról sincs szó a költségvetésben. Az átalakítási és felújítási munkák így is sokba kerültek volna. Az alapok megerősítése végett talajcserével kezdték volna a munkát. A költségek felét a kőművesmunkák tették volna ki. A falakat is meg kellett erősíteni. A tetőszerkezetet is ki kellett cserélni, és a bástyát is megemelték volna. Az átalakítás teljes összege 22 740,73 korona, melyből a tervező-kivitelező 10% engedményt adott. így is 20 474,75 koronát kellett volna az Egyesületnek öszszeszednie, kétszer annyit, mint amennyibe a Steiner ház telkén lévő magtárépület múzeummá alakítása került volna. 41 Szeptember 21-én - ellenőrző körútja egyik állomásaként - Vácra érkezett Wosinszky Mór. A választmány a Hegyes átalakításának tervével és költségvetésével fogadta, majd megtekintették az épületet is. Ezt követően a kántorlak telkét és a Steiner-házban a múzeumi célokra felajánlott telket nézte meg a felügyelő. A Hegyes átépítését nem tartotta jónak, mivel a kivitelezés költséges volta ellenére sem lenne valóban alkalmas az új épület múzeumi célokra, így múzeummá alakítása lekerült a napirendről. Wosinszky a kántorlak telkén való építkezés tervét támogatta, s „kijelentette, hogy ha itt épül fel a múzeum, módjában lesz az építkezés céljaira oly összegű államsegélyt kieszközölni, mint amilyen összeg más úton fog e célra összegyűlni". 42 A Múzeum Egyesület választmánya a Főfelügyelőség támogatásán fellelkesülve úgy érezte, hogy a megalakulás óta kísértő épületgondok megoldása karnyújtásnyi közelségbe került. A Csávolszky elnök lakásán - október 1 -jén - megtartott választmányi ülésen sorra vették a megváltozott helyzet következtében felmerült tennivalókat. „A segély kikérése eredményesebb lesz, ha azt maga a város kérné, e végből megkeresendő, hogy 1. vegye tulajdonba a múzeumot, és 2. kérje meg az állami segélyt. 3. Az építési tervrajz és költségvetés benyújtása kapcsán terjessze a közgyűlés elibe az építés ügyét, 4. forduljon a püspökséghez és a káptalanhoz, hogy ezek a kántori lak kérdésének e megoldásához hozzájáruljanak, s végül 5. a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz, hogy eme kiadásokhoz hozzájáruljon." 43 A Kántor lak telke i A Jablonszky-féle múzeumépület terve (1903) A tervek rekordgyorsasággal készültek el. Jablonszky Ferenc műépítész november végére kész terveket és tervmagyarázatokat tett le a választmány elé. A tervmagyarázat - nem részletes - költségvetést is tartalmazott. A telek a „Fő utcza és Papnövelde utczák által van határolva, és csúcsával a Székesegyház tér felé néz", 44 azaz a mai Budapesti főút és a Múzeum utca által közrefogott terület volt. Sajátos, háromszöget formáló alakja meghatározta a beépítés jellegét. A tervező két változatot is készített, az I. számú terv esetében zárt ud-
