Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Ezerkilencszáznegyvenkilenc
tük a Fészekben. Tekintettel arra, hogy akkor a műteremben dolgoztam Pesten, elmentem én is. Többek között Szép Ernő 125 is felköszöntötte. A beszédének egy része nekem nagyon tetszett, ezt megpróbálom leírni. A dolog úgy kezdődött, hogy a Japán-beli 126 társaság legkonszolidáltabb tagja Zsiga volt. Mindig keresett, volt pénze, műterme, rendes lakása. Pólya Tibinek 127 pedig sosem volt egy vasa sem és lakása sem. Többször elment Zsigához, ki aztán egy kanapét adott neki hálóhelyül. Tibi egész nap azon hentergett, Zsigához pedig jöttek a komoly polgári elemek portréhoz ülni, de Tibi semmi szín alatt nem volt hajlandó, se lenyegetésre, se könyörgésre odébb állni. így aztán Zsigának annak rendje és módja szerint meg kellett egyeznie Pólya Tibivel pénzben, hogy a kellő időben eltűnjön, és Zsiga fogadni tudja illusztris vendégeit. Egy alkalommal azonban Zsiga vidéken volt és Tibi hiába kereste. O azonban nem jött zavarba, volt neki egy másik hálólehetősége. Szép Ernő a Margit-szigeten lakott két szobában. Tibi fogta magát és elment abba a kávéházba, amelyikben Szép Ernő állandóan tanyázott, írta cikkeit és főleg kártyázott. Akkornap is kártyázott; Tibi szépen megvárta, amíg éjfél felé a kártyaparti befejeződött s Szép Ernő busás nyereséggel keh fel a kártyaasztaltól. 60 koronát nyert. Ügy egy óra felé mentek gyalogosan a /Margit/ Szigetre, (ez a gyaloglás volt Szép Ernő egészségügyi sétája), s ahogy andalogtak szépen a hídon Szép Ernő egy kuldiprédikációt tart Pólya Tibinek s szidja veszettül, hogy milyen lusta disznó, nem dolgozik semmit; vegyen példát őróla, mármint Szép Ernőről, az igaz, hogy ő sem dolgozik, de ő legalább kártyázik s megkeresi ezzel a napi kenyerét. S azt ajánlja Tibinek, hogy holnaptól fogva kezdjen új életet. Az új élet kezdéséhez forgótőkének ad neki a mai nap nyereségéből 10 koronát, ha Tibi megígéri a javulást. Tibi mindent megígér, s már tervezik, hogy holnap mindjárt rajzol a Borsszemjankónak és a Fidibusznak 128 egy-egy rajzot, ott úgy is alig várják, hogy kapjanak tőle valamit. Tervezgetés közben lassan hazaérnek s Szép Ernő mondja Tibinek, hogy van neki egy csodálatos francia pálinkája, mit csak drága pénzen a Gerbeaud-nál lehet kapni, de ő bizony nem sajnálja, mert ezt az ünnepélyes pillanatot koccintással meg kell pecsételni. Egy-egy pohár pálinkát spendíroz, mert a Gerbeaud-nál 1 korona egy pohár ilyen pálinka. Ez meg is történik, s utána lefekszenek, hogy másnap megkezdje Tibi az új életet. 125. SZÉP ERNŐ (1884—1953) népszerű költő, színpadi szerző, regényíró, mostanában újra felfedezik, mint a modern abszurd irodalom hazai előfutárár. 126. Japán kávéház, az Andrássy u. 45.-ben volt, ma az írók Könyvesboltja van a helyén. Híres asztaltársaságai írókból, költőkből, színészekből, képzőművészekből álltak. 127. PÓLYA TIBOR (1886—1937) festőművész, karikaturista, könyvtervező, 1912-19-ig a Kecskeméti Művésztelep tagja volt, az 1930-as évektől a szolnoki művésztelepen élt, jeles magyar írók (Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes) műveit illusztrálta. 128. Borsszem fankó, Fidibusz korabeli élclapok.
